Értelmetlenek és feleslegesek voltak a magyar oktatási rendszert alapjaiban feldúló oktatási reformok, hiszen a legújabb PISA-felmérés adatai szerint az utóbbi három évben semmit nem javult a magyar diákok teljesítménye; szövegértésből és matematikából továbbra is a mezőny utolsó harmadában kullognak. Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára is elismerte, hogy gyakorlatilag nincs változás a magyar diákok PISA-felmérésen elért eredményeiben.
Az 57 ország részvételével zajló, tavaly elvégzett felmérésben 200 magyar iskola 15 éves diákjainak természettudományos, matematikai és szövegértési képességeit vették górcső alá. A magyar diákok természettudományi területen harminc OECD-állam közül a 13–17. helyet, szövegértésben az értékelhető eredményt produkáló 29 ország közül a 17–22. helyet érték el.
*
Matematikából 31 ország közül a 18–23. helyet szerezték meg. A felmérést végzők azért nem adtak meg konkrét helyezéseket, csupán helyezési tartományokat, mert a vizsgált iskolákat véletlenszerűen választották ki, így nem vették figyelembe az elhelyezkedést, illetve a szociális helyzetet. Az európai országok közül – csakúgy, mint a korábbi vizsgálatok során – Finnország ért el kiemelkedő eredményt, mindhárom területen az első három között végzett. Az OECD-országok átlagánál jóval gyengébb eredményt értek el a hazai diákok szövegértésből és matematikából, csupán a természettudományos területen hozták a középszintet.
Csapó Benő egyetemi tanár szerint a felmérés legfontosabb üzenete, hogy stagnál az oktatási rendszer. Arra a felvetésre, hogy a tízévesek szövegértését vizsgáló PIRLS-felmérésen még kitűnően szerepeltek a diákok, a 15 évesek azonban már lesújtó eredményt produkáltak, azt mondta: a képességek fejlesztése egy idő után abbamarad Magyarországon.
Arató Gergely oktatási államtitkár a lesújtó eredményeket azzal magyarázta, hogy ahhoz, hogy az elindított fejlesztések eredményei látszódjanak a PISA-felmérésben is, hosszabb időre, 10–15 évre van szükség. Szerinte a nem túl jó eredmények azt jelzik, hogy szükséges az alapkészségek megerősítése, az oktatási rendszeren belüli különbségek csökkentése. A következő tanévtől kiterjesztik a készségtárgyak oktatását az általános iskola 5–6. évfolyamára is. Ennek során a tanórák 25–40 százalékát kell az alapkészségek erősítésére fordítani.
Magyar Bálint továbbra sem ismeri el a reformok kudarcát, sőt a változtatások felgyorsítását sürgeti. A liberális oktatási kabinet elnöke leszögezte: a közoktatás legkritikusabb eleme a felső tagozatos oktatás. Az 1998-ban általa megkezdett és a Fidesz által megakasztott reformnak a fő célja az volt, hogy az alapkészségek oktatásának idejét kitolják a hatodik osztályig, és csökkentsék az értelmetlen és fölösleges lexikális ismeretek mennyiségét.
Pokorni Zoltán, az Orbán-kormány oktatási minisztere úgy reagált: a felső tagozattal bajok vannak. Hazánknál csupán Törökország, Mexikó, Szlovákia és Lengyelország költ fajlagosan kevesebbet a felső tagozatra, míg az óvodákra majdnem a nemzetközi átlagnak megfelelő összeget fordítjuk. Hozzátette: ahol kevés pénzt szánunk az oktatásra, ott a teljesítményben is lemaradunk. Emlékezetes, a múlt héten nyilvánosságra hozott, az általános iskola negyedik osztályába járó diákok szövegértését vizsgáló PIRLS-felmérés során negyvenöt ország közül az előkelő ötödik helyen végzett Magyarország. Hiller István oktatási miniszter akkor a reformok sikerének tulajdonította a jó teljesítményt. A mostani rossz eredmények láttán a tárca azzal védekezik, hogy a jelenleg 10 éves kisdiákok csak a hat év múlva esedékes PISA-felmérésen mutathatják meg tudásukat. Arról azonban hallgatnak, hogy már a 2001-es PIRLS-felmérésen is kiválóan szerepeltek a magyarok. Azok a fiatalok éppen tavaly voltak 15 évesek, azaz ők voltak a lesújtó eredményeket hozó PISA-vizsgálat alanyai. A valóságban szó sincs a reformok hatásairól; a tény az, amíg a magyar diákok tízévesen kiemelkedő tudással bírnak, 15 éves korukra szinte leáll a fejlődésük.
origo.hu
Botrányos viselkedése miatt több mint 14 millióra büntették Gyurcsányt
