Hova tűnnek a cégpapírok?

A megszűnő cégek több mint kétharmadának eltűnnek a papírjai. Az még hagyján, hogy a vállalkozás tevékenységéről nincsenek adatok, de előfordul, hogy a foglalkoztatottak nyugdíj-dokumentációjának is lába kél. Gyakran hosszas nyomozással kell bebizonyítani, hogy a dolgozó a vállalkozás alkalmazásában állt. Ezt a tarthatatlan állapotot konzerválja a kormány tehetetlensége: 2002-ben ígérték meg, és azóta húzzák-halasztják az új csődtörvény kidolgozását.

Példátlanul sok vállalkozás dől be Magyarországon. A csődtörvény hatálybalépése, 1993 óta 850 ezer céget alapítottak, és ezek több mint harmada már nem működik. Az ötszázezer élő vállalkozás jelentős része pedig úgynevezett alvótársaság vagy fantomcég. A felszámolt cégek jelentős része vagyontalan, a dokumentációik hiányosak, és előfordul, hogy a cégvezetőket sem sikerül előkeríteni.
Erdős Károly, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének (FOE) főtitkára szerint szociális katasztrófával fenyeget, hogy az elsumákolt papírokkal a dolgozók nyugdíj-dokumentációjának is lába kél. Ha a cég nemcsak a papírokat tüntette el, hanem adatszolgáltatási kötelezettségének sem tett eleget, akkor a dolgozó csak nyugdíjazáskor szembesül azzal, hogy munkaviszonyának nyoma sincs a kimutatásokban. Ebben az esetben csak hosszas nyomozás után lehet bebizonyítani, hogy a dolgozó a cég alkalmazásában állt, de a munkabér igazolása szinte lehetetlen.
A lapunk által megkérdezett szakértők szerint ez a veszély elsősorban azokat fenyegeti, akik a rendszerváltás és 1996 között felszámolt vállalkozásnál dolgoztak, azokon ugyanis nem kérték számon az adatszolgáltatást. Ha valakiben felmerül a gyanú, hogy munkáltatója nem jelentette be, a regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságon nézhet utána a munkaéveinek és a közölt adatoknak.
– A kaotikus állapot a csődtörvény hiányosságainak következménye – nyilatkozta lapunknak Molnár György, a FOE elnöke. A jelenlegi szabályozás a cégalapításra helyezi a hangsúlyt, és nem számol azzal, hogy a vállalkozások egy része kihull a piacról. A tulajdonosok lényegében azt tesznek a cégükkel, amit akarnak, a vagyonukat kimentik, a működésről szóló dokumentációt eltüntetik. A vállalkozás hitelezői pedig futhatnak a pénzük után, ha egyáltalán van erejük belevágni az évekig elhúzódó procedúrába, amelynek a megtérülési aránya felháborítóan alacsony. Az adósságok kevesebb mint két százalékát sikerül behajtani a tulajdonosokon.
– A jelenleg érvényben lévő törvény legnagyobb problémája, hogy nem az értékmentésre helyezi a hangsúlyt – állítja Molnár György. – Az idei első három negyedévben mindössze egy csődeljárás volt, ugyanakkor 7010 új felszámolás és 4310 végelszámolás indult. Az egyszerűsített felszámolások száma is folyamatosan növekszik. Ezek évente 400-500 millió forinttal károsítják meg az államot – mondta Erdős Károly. Már a kormány 2002-es programjában is szerepelt a csődtörvény megújítása, ám egy kérdéses eredményeket hozó módosításon kívül még semmi nem történt. Pedig az idő sürget, az uniós tagállamok többsége, beleértve az újonnan csatlakozókat is, már kidolgozták a fizetésképtelenségre vonatkozó szabályozást.
A FOE már többször egyeztetett a szakmai szervezetekkel, s kétszer is eljuttatta javaslatait az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumba, de a tárca jelenleg is a javaslat tanulmányozásánál tart. A minisztérium lapunk többszöri megkeresésére sem volt hajlandó felvilágosítást adni a törvényalkotás jelenlegi állapotáról, de az általunk megkérdezett szakértők úgy vélik, 2009 vége előtt biztosan nem lesz belőle semmi.

Hitelképtelen társaságok. A hazánkban működő 1,2 millió vállalkozásból az üzletmenet alapján kevesebb mint harmincezer a hitelképes – mutatják a Coface Hungary követeléskezelő cég legfrissebb adatai, amelyek szerint a hazai kis- és középvállalkozások (éppen a fedezet hiánya miatt) már nem képesek a hitelfelvételre. Az adatsorból kiderül: az év elején létező cégek közül minden 25. nem éri meg az év végét, a fizetésképtelen cégek aránya így a második legmagasabb a 27 tagú EU-ban. Idén a kiállított számlák három százalékát a vevők egyáltalán nem fizették ki, ami a fizetési morál drasztikus romlására utal.
A hazai vállalkozásokat sújtó körbetartozáshoz jelentős mértékben hozzájárul az állami szektor. Ennek egyik oka a Coface szerint az, hogy az állami megrendelők hitelállománya az elmúlt egy évben 33 százalékkal növekedett, a számlákat tehát a a rohamosan eladósodó közintézmények egyre nagyobb nehézségek árán tudják csak kiegyenlíteni. A másik ok a pályázatok roppant lassú és bürokratikus elbírálása, ami ugyancsak hozzájárul a vállalkozások közötti késedelmes fizetésekhez. (Sz. E.)