Indokolatlan, hogy egy kormányrendelet kivonta Balassagyarmat és Rétság kistérségét a hátrányos helyzetűek köréből, mert az érintett települések ezáltal pályázati lehetőségektől esnek el, miközben mutatóik romlottak – közölte tegnap Balassagyarmaton tartott sajtótájékoztatóján Balla Mihály. A térség országgyűlési képviselője hozzátette: Balassagyarmat és Rétság „átmenetileg kedvezményezett” kistérség ugyan, vagyis 2008-ban még hátrányos minősítést kap, de 2009-től kikerül a támogatotti körből. Az ellenzéki politikus elmondta: ez azzal jár, hogy az érintett önkormányzatok 2009-től már nem indulhatnak bizonyos régiós pályázatokon, és elveszítik azt a lehetőséget, hogy minimális önrésszel pályázhassanak. Azért nevezte indokolatlannak a döntést, mert a nyugat-nógrádi kistérségek gazdasági, szociális mutatói 2004-hez és az elmúlt évhez képest is romlottak, a munkanélküliség az országos átlag kétszerese, az önkormányzatoknál pedig 10 százalékos hiánynövekedés várható. A fideszes politikus kifogásolta, hogy „ha egy kistérségben 14 százalékos a munkanélküliség, akkor a kormány nem a felzárkóztatására törekszik, hanem azt mondja, tekintsük igazán hátrányos kistérségnek azt, ahol 18-19 százalékos a mutató”. Hozzátette: ennek valószínűleg az az oka, hogy nincs pénz a rendszerben.
Csach Gábor, Balassagyarmat alpolgármestere elmondta: arra kérik az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsot, hogy a jövő évi pályázatoknál kiemelten kezeljék Balassagyarmat és Rétság projektjeit, hiszen ez az utolsó év, amikor még tudnak segíteni.
Az észak-magyarországi régióból csak Nógrád megyét érinti a döntés, de az országban még további kistérségek kerültek ki a hátrányos helyzetűek köréből. Tasó László fideszes országgyűlési képviselő, Nyíradony polgármestere lapunknak elmondta, az országban összesen 174 kistérség van, ebből 94 támogatott, míg 80 nem. – A 94-ből 47 tartozik a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé, de közülük csak 33 kedvezményezett, akik komplett program keretében tudnak majd hozzáférni az uniós forrásokhoz – jegyezte meg Tasó László. A politikus a besorolással kapcsolatban elmondta, annak szempontjait előzetesen elfogadhatónak tartotta, de úgy látja, mintha a gyakorlatban nem azok alapján valósult volna meg az értékelés. – Hogy mindenki megnyugodjon, szeretnénk látni az értékelést is, ami alapján a besorolást
összeállították. Országosan több helyen előfordult ugyanis, hogy miközben az adott térség mutatói romlottak, azok mégis kikerültek a támogatotti körből – fűzte hozzá.
Eddig a bajai kistérség is előnyöket élvezett, de az új besorolás szerinti 95. helyével éppen kiszorult a támogatotti körből. A település önkormányzatának kommunikációs vezetője erre úgy reagált, ez azt mutatja, hogy a település helyzete javult, viszont ez komoly hátrányt jelent majd a pályázatoknál. Megkeresésünkre a Kormányszóvivői Iroda azt a tájékoztatást adta, hogy a kistérségek besorolásának és differenciált támogatásának az a célja, hogy a rendelkezésre álló források a lehető legjobban hasznosuljanak. Állításuk szerint a rétsági és balassagyarmati kistérség 11, társadalmi gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve jelentős munkanélküliséggel sújtott települése egyébként a továbbiakban is a hátrányos, illetve leghátrányosabb kistérségekkel hasonló elbánásban részesül.
Szijjártó Péter: Megkaptuk Paks 2 első beton öntéséhez szükséges zöld lámpát