Feszült a légkör a tandíjtárgyalásokon – tudta meg lapunk. Bár korábban a felek megállapodtak arról, hogy amíg az egyeztetések zajlanak, nem nyilatkoznak, néhány nappal ezelőtt az oktatási tárca ezt megszegte. Manherz Károly, a tárgyalásokon a minisztériumot képviselő felsőoktatási szakállamtitkár kijelentette: nem lát túl sok esélyt a megegyezésre.
– Úgy tűnik, csak mi szeretnénk kompromisszumot kötni. A tárgyalásokon az államtitkár és a meghívott rektorok ugyanis olyan kifogásokat hoznak fel, amelyeket könynyen meg lehet oldani, vagy egyszerűen nevetségesek. Hiába bólintunk rá a javaslatra, a következő alkalommal újra azzal a megoldhatatlan problémával állnak elő – mondta lapunknak Miskolczi Norbert. A Hallgatói Önkormányza-
tok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke szerint a minisztérium többek között azt szerette volna, hogy a nem teljesített vizsgák után fizetendő pluszpénzt ne csak az államilag támogatott hallgatóktól, hanem a költségtérítésesektől is szedjék be. A diákok erre rábólintottak. Olyan „súlyos” kifogásokat is említettek, hogy a javaslat beépítéséhez törvényt kellene módosítani. A tandíj bevezetését pártoló rektorok fő baja az, hogy előre nem lehet tudni, mennyi bevétel folyna be a kasszába, így azzal nem lehet tervezni. Miskolczi szerint ez nincs így, hiszen csak meg kellene nézni az előző évek mutatóit, hogy a diákok a felvett tantárgyakból hányat teljesítettek, és máris meg lehetne becsülni a várható bevétel összegét.
A HÖOK elnöke azt gyanítja, ezek csupán látszatkifogások. Az oktatási miniszter valójában attól fél, hogy ha a diákoknak fizetniük kell a nem teljesített vizsgákért, akkor motiváltak lesznek a tanulásban, és egyre többen fogják teljesíteni a vizsgákat. Ha azonban a diákok tanulnak, akkor csökkenni fog a bevétel, amit Hillerék nem szeretnének. Sokkal jobb az, ha van egy fix összeg, amit mindenki befizet, függetlenül attól, hogy valaki tanul vagy sem. A diákok most arra várnak, hogy az oktatási tárca pontokba szedve, írásban adja át nekik kifogásait, hogy egy utolsó, a jövő héten tartandó tárgyaláson még megpróbáljanak egyezséget kötni.
Emlékezetes: az oktatási miniszter azután kezdeményezett tárgyalássorozatot a hallgatókkal a tandíjról, miután több ezer diák a tárca épülete elé vonult, és Hiller István lemondását követelte. A HÖOK a tárgyalásokon azt szeretné elérni, hogy csak annak kelljen fizetnie, aki nem teljesíti az általa vállalt feladatokat. Azt javasolják, hogy az államilag támogatott hallgatónak a leckekönyvbe felvett, de nem teljesített tantárgyak után tárgyanként alapképzésen a hallgatói normatíva 3-5 százalékának, mesterképzésben 4-6 százalékának megfelelő összeget kelljen befizetnie. Ez az első hat félévben elmaradt vizsgánként 3500–5500 forintos, később 4500–6500 forintos terhet jelentene. Molnár Károly, az intézményvezetőket tömörítő Magyar Rektori Konferencia elnöke a HÖOK javaslatát nem tekinti alternatívának. Emlékezetes: Magyar Bálint korábbi oktatási miniszter javaslatára Hiller István tavaly duplájára emelte a rektorok fizetését. Tandíjat először az idén szeptemberben tanulmányaikat kezdő diákoknak kell fizetniük, másodéves koruktól kezdve. Összege az alapképzésben évente 105 ezer, a mesterképzésben 150 ezer forint lesz.
15 százalék nem fizet. Több mint a semmi – kommentálta Miskolczi Norbert lapunknak a parlament döntését, amelynek értelmében jövőre kötelező lesz az egyetemeknek és főiskoláknak tandíjmentességet adniuk a diákok legjobban teljesítő 15 százalékának. Emlékeztetett: a HÖOK hívta fel figyelmet arra, hogy bár a lehetőség megvolt rá, egyetlen egyetem sem akart ingyenességet adni a legjobbaknak. Azt az egyes felsőoktatási intézmények dönthetik el, hogy a tandíjmentesek körét hogyan határozzák meg, az államilag támogatott képzésben gyengén teljesítő diákokat viszont kötelezni lehet a költségtérítésre. Molnár Károly nem örült a jogszabálynak. Szerinte emiatt az ösztöndíjak is csökkenni fognak.
origo.hu
Újabb két H225M helikopter érkezik a Magyar Honvédséghez
