Horváth Ágnes egészségügyi miniszter döntő jelentőségűnek nevezte, hogy a köztársasági elnök nem fogalmazott meg alkotmányossági aggályokat az egészségbiztosítási törvény kapcsán, amikor azt megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. Az SZDSZ-es tárcavezető szerint Sólyom László egyértelműen fogalmazott, amikor csütörtökön azt mondta, hogy a verseny és a magántőke bevonása alkotmányosan lehetséges, és eredményre is vezethet. Horváth nem értett viszont egyet az államfő kifogásaival; véleményét levélben küldi el Sólyom Lászlónak.
Horváth Ágnes állította, egyetért Sólyom László azon álláspontjával is, hogy jó volna, ha az egészségbiztosítás átalakítását társadalmi és szakmai konszenzus kísérné. Nem osztotta viszont a köztársasági elnök véleményét abban, hogy konszenzus nélkül ne lehetne elindítani a reformot. – A kormány úgy látta, döntést kell hoznia, hiszen világossá vált, hogy a szakmai és a társadalmi egyetértés nem jöhet létre, ám a változtatás hiánya kifejezetten ártalmas lett volna – szögezte le Horváth Ágnes.
A Fidesz szóvivője közölte: a Gyurcsány-kormány szembefordult a teljes magyar társadalommal, semmibe vette az embereket, és semmibe vette azt a példátlan összefogást, amellyel szakmai szövetségek, szakszervezetek, kamarák és civil szervezetek álltak ki az egészségbiztosítás privatizációjával szemben. Szijjártó Péter szerint „a kormány az emberek és a betegek helyett egy jól körülhatárolható üzleti kör profitérdekei alapján döntött”. Utalva Sólyom László szavaira, az ellenzéki politikus közleményében azt írta: ez a törvény rossz Magyarországnak és rossz a magyar embereknek.
Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának szocialista elnöke szerint elképzelhető, hogy pártja módosító indítványokat nyújt be a törvény újratárgyalásához; erre a köztársasági elnök lépése is kötelezi a Házat. Szerinte az államfő vétója nem jelenti azt, hogy meg kellene változtatni a törvényt, bár „néhány praktikus elemet talán érdemes újragondolni”.
Karsai József szocialista képviselő – aki pártján belül eleinte a leghevesebb kritikusa volt a jogszabálynak – nem lát okot arra, hogy az államfő véleményének ismeretében második körben nemmel szavazzon a törvényre. Mint lapunknak elmondta, Sólyom László elutasító indokolása „nem indokolás, annál én is tudtam volna különbet mondani”. A battonyai politikus szerint Sólyom aggályai alaptalanok, és arról tanúskodnak, hogy a köztársasági elnök nincs tisztában a törvény valódi tartalmával.
A szocialista parlamenti frakció január 8-án tárgyal az egészségbiztosítást átalakító törvény végrehajtási utasításairól. Ismert, a december 17-én elfogadott törvény önmagában nem működőképes, annak alkalmazását a végrehajtást szabályozó rendelkezések, miniszteri rendeletek határozzák majd meg.
A kereszténydemokraták tartalmilag egyetértenek Sólyom László kifogásaival, de nehezményezik, hogy az államfő nem kért alkotmányossági normakontrollt a jogszabály kapcsán. Ezért – mint azt Semjén Zsolt pártelnök elmondta – pártja az Alkotmánybírósághoz fog fordulni, ha a parlament változtatás nélkül fogadja el a törvényt.
Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője közleményében kiemelte: az államfő megítélése szerint a jogszabály megfelel a törvényekkel szemben általában támasztott minimális követelményeknek. Mindezt arra reagálva mondta a hivatalvezető, hogy a KDNP alkotmányossági vétót várt el a köztársasági elnöktől. Horváth Ágnes szavaira reagálva viszont azt mondta, nincs miért örülni annak, hogy az államfő nem talált alkotmányossági kifogást. Egy példával élve ezt úgy magyarázta: egy autónak sem érdeme önmagában az, ha megvan mind a négy kereke.
origo.hu
Jordán Tamás elmondta, mit gondol arról, hogy Magyar Péter őt is megsértette
