Élmezőnyben végeztek a magyar diákok a nemzetközi PIRLS-felmérésen – büszkélkedett nemrégiben az oktatási tárca. Az általános iskola negyedik osztályába járó diákok körében tavaly elvégzett felmérés során negyvenöt ország közül csupán négyen előzték meg Magyarországot. A magyar tanulók olyan országok diákjainál szerepeltek jobban, mint az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Spanyolország, Ausztria és Románia. A felmérésben 150, véletlenszerűen kiválasztott iskola 4-5 ezer tanulója vett részt. A diákok a kétszer negyven perces felmérés során találkoztak mesékkel, irodalmi művekből vett részletekkel, életrajzokkal, illetve tudományos leírásokkal. Ezután olyan feladatokat kaptak, amelyek a szövegekben leírt egyes információkra kérdeztek rá, de a jó megoldásokhoz szükség volt következtések levonására és az olvasottak lényegének rövid összefoglalására is. Az irodalmi szövegeknél jobb eredményeket értek el a magyarok, mint a tudományos jellegűeknél, és különösen sikeresek voltak a tanulók az értelmezést, összefoglalást és értékelést igénylő feladatoknál. Az is kiderült, hogy a magyar tanulók többet olvasnak, mint a nemzetközi átlag.
Az egy héttel a PIRLS-felmérés után nyilvánosságra hozott PISA-felmérés adatai már az oktatást alapjaiban feldúló liberális közoktatási reformok hiábavalóságát igazolták. A magyar 15 évesek egy fikarcnyit sem javítottak a három évvel ezelőtti lesújtó eredményeiken, és a szövegértést tekintve ismét csak a mezőny utolsó harmadában kullognak. Az ötvenhét ország részvételével zajló, tavaly elvégzett felmérésben 200 magyar iskola 15 éves diákjainak természettudományos, matematikai és szövegértési képességeit vették górcső alá. A magyar diákok természettudományi területen a harminc OECD-tagország közül a 13–17. helyet, szövegértésben az értékelhető eredményt produkáló 29 ország közül a 17–22. helyet érték el. Matematikából harmincegy ország között a 18–23. helyre szorultak. A felmérést végzők azért nem adtak meg konkrét helyezéseket, csupán helyezési tartományokat, mert a vizsgált iskolákat véletlenszerűen választották ki, így nem vették figyelembe az elhelyezkedést, illetve a szociális helyzetet. Az európai országok közül – csakúgy, mint a korábbi vizsgálatok során – Finnország ért el kiemelkedő eredményt: mindhárom területen az első három között végzett. Az OECD-országok átlagánál jóval gyengébb eredményt értek el a hazai diákok szövegértésből és matematikából, csupán a természettudományos területen hozták a középszintet.
Hiller István oktatási miniszter a PIRLS-felmérés kiváló eredményeit egyértelműen az oktatási reform sikereként könyvelte el. Arató Gergely oktatási államtitkár a PISA-felmérés lesújtó adatait már úgy magyarázta: ahhoz, hogy az elindított fejlesztések eredményei látszódjanak a PISA-felmérésben is, hoszszabb időre, 10-15 évre van szükség. A tárca azzal védekezett, hogy a jelenleg 10 éves kisdiákok csak a 6 év múlva esedékes PISA-felmérésen mutathatják meg tudásukat. Arról azonban mélyen hallgattak, hogy már a 2001-es PIRLS-felmérésen is kiválóan szerepeltek a magyarok. Azok a fiatalok éppen tavaly voltak 15 évesek, azaz ők voltak a most nyilvánosságra hozott PISA-vizsgálat alanyai. A valóságban tehát szó sincs a reformok hatásairól, a tény az, hogy míg a magyar diákok 10 évesen kiemelkedő tudással rendelkeznek, 15 éves korukra szinte leáll a fejlődésük.
Bár szavakban az oktatási tárca is elismerte, hogy a felső tagozatos oktatásban van a hiba, érthetetlen módon mégis az alsó tagozatos tanítási módszer „megreformálásához” kezdett hozzá azzal, hogy oldalanként íratja át az összes ábécés könyvet. A Tanítók Egyesülete és a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete nyílt levélben fordult Hiller István oktatási miniszterhez, hogy törölje el az erre vonatkozó jogszabályt. A még Magyar Bálint által bevezetett, általa tankönyvreformnak nevezett rendelet többek között előírja, hogy a könyvekben hány betűből állhat egy szó, és hány szó lehet egy mondatban. Első és második osztályban a mondatok 95 százaléka nem lehet hosszabb 150 betűhelynél, de ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a 9–12. osztálynak szóló kiadványokra is, legalább a mondatok 65 százalékáig. A szakszavak mennyiségét is korlátozzák: a felső tagozatban átlagosan minden második mondatra juthat egy ilyen szó. A szakemberek már a reform tervezete ellen is kifejezték nemtetszésüket. Jókai István, a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. vezérigazgatója formálisnak és betarthatatlannak nevezte az oldalankénti ábra kötelezővé tételét. A 150 betűhelyes mondathatár kapcsán hiányolta a tudományos indokolást, annak gyakorlati megvalósítását pedig megoldhatatlannak nevezte. A szakszavak sűrűsége kapcsán megjegyezte: először a megtanítandó fogalmak számát kellene csökkenteni, hiszen a tankönyvek a követelményekhez igazodnak. Az iskolák évek óta a tankönyvvásárlási támogatásból szerelték fel a könyvtárakat a rászoruló diákok számára tartós könyvekkel. A rendeletmódosítás életbe lépésével ezek is – összességében sok százmilliós érték – a semmibe veszhetnek.
A tiltakozók emlékeztetnek: Magyar Bálint a jogszabály sürgős bevezetését elsősorban a 15 évesek körében 2000-ben elvégzett PISA-olvasásvizsgálat lesújtó eredményeivel magyarázta, egyesek ugyanis az alsós olvasástanítási gyakorlattal, illetve a szerintük rossz ábécéskönyvekkel magyarázták a gyenge szereplést. Ám szinte valamennyi ma használatos ábécéskönyv 1992 után készült, tehát az akkori PISA-vizsgálatba bevont gyerekek még nem ezekből a tankönyvekből tanultak. Hozzáteszik: arról szívesen hallgatnak a kormányzati oktatási szakemberek, hogy már 2001-ben, az alsó tagozatosok olvasástudását mérő PIRLS-vizsgálat során is kitűnően, jóval a nemzetközi átlag felett teljesítettek a magyar tízévesek, tehát nem lehetnek rosszak az olvasástanítási módszerek és az ábécéskönyvek.
origo.hu
Botrányos viselkedése miatt több mint 14 millióra büntették Gyurcsányt
