Évek óta újabb és újabb milliárdokat vonnak ki a közoktatásból, iskolák százait zárják be, osztályok tömegeit vonják össze értelmetlen reformokra hivatkozva. A korábbi esztendőkben mégsem léptek fel az érdekvédők olyan keményen és határozottan, mint tavaly. Miért pont ebben az évben telt be a pohár?
– A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) évek óta nyíltan és keményen lép fel az oktatás és a pedagógusok érdekeit sújtó intézkedések ellen, csakhogy 2007 őszéig a többi társszervezet együttműködése nélkül tette ezt.
– A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) mindig azt hangoztatta, hogy nem az utca erejében, hanem a tárgyalásos megoldásban hisz. Az utóbbi években azonban szinte semmire sem jutottak azok, akik a jelenlegi kormányzattal az asztal mellett akarták megoldani a problémát. Önök mikor jutottak el odáig, hogy itt már a tárgyalás önmagában kevés?
– 2006 júliusában hoztunk létre először sztrájkbizottságot. Hiller István oktatási miniszter akkoriban jelentette be, hogy a következő tanévben felemeli a pedagógusok kötelező óraszámát, de már a 2006– 2007-es tanévben lehetővé tette, hogy az iskolaigazgatók heti két óra pluszfoglalkozás megtartását rendeljék el a tanároknak, mindezt túlóradíj nélkül. Ennek az lett a következménye, hogy az eddig is szorgalmasan dolgozó kollégák, akik szakköröket, korrepetálást tartottak a gyerekeknek, hónap végén kevesebb pénzt vittek haza, mivel eddig fizettek nekik a túlóráért, ezután viszont nem. 2006 októberében aztán az utcára vonultunk, decemberben pedig legalább 15 ezer kolléga részvételével sztrájkoltunk az ingyenmunka ellen. Megkeresésünk ellenére a PSZ egyszer sem csatlakozott hozzánk, sőt etikátlannak nevezte az általunk meghirdetett munkabeszüntetésben való részvételt. 2007 szeptemberében újból az utcára vonultuk a nagycsaládosokkal együtt, akkor már a kötelező óraszámemelés eltörlését követelve. Körülbelül húszezren gyűltünk össze. Az ingyenmunkára vonatkozó passzust eltörölték, de az óraszámemelés még mindig érvényben van. Nem adjuk fel, az idén is mindent meg fogunk tenni azért, hogy eltöröljék.
– Sokan nem értik, miért fáj önöknek annyira, hogy heti két órával többet kell tanítaniuk, mint korábban, hiszen ma már szinte mindenhol túlóráznak az emberek.
– A problémánk lényege egyáltalán nem a pluszmunka, hanem annak a következményei. Ha egy tanár többet dolgozik, akkor a pedagógusok egy része feleslegessé válik, és elbocsátják őket az állásukból. A kötelező óraszámemelés következtében már az első évben tízezer álláshely szűnt meg. A közhiedelemmel ellentétben ezeknek a java nem nyugdíjazás volt, nyolcezer pedagógus ténylegesen elvesztette a munkahelyét. A fizetéseket eközben nem vagy alig emelték, és így milliárdokat vontak ki az oktatásból. Szabó Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának szocialista elnöke egyik parlamenti felszólalásában pontosan összegezte, hogy ennek a lépésnek nincsenek szakmai indokai, a cél csupán a spórolás. Szabó kijelentette: a kötelező óraszámemeléssel lehet kivonni a legkisebb fájdalommal 31 milliárd forintot a közoktatásból. Ez az álláspont számunkra elfogadhatatlan.
– A PDSZ és az ellenzék is sokat támadta az előző tanévben bevezetett új iskolai finanszírozási modellt. A tárca szerint ez a számítási módszer a kis létszámú, falusi iskoláknak kedvez, mivel már nem gyerekszám, hanem csoport alapján finanszíroz, így ugyanazt a pénzt kapja egy kis, mint egy nagy létszámú osztály.
– Ennek pontosan az ellenkezője igaz. A valóságban a Hiller vezette minisztérium minden évfolyamon meghatározott egy átlag csoportlétszámot, amely jóval magasabb, mint általában egy falusi iskola osztálylétszáma. Ha egy csoportba az ajánlottnál kevesebben járnak, akkor az intézmény csak a töredékét kapja az átlagos támogatásnak. Ez a kistelepülési iskolák bezárásához, a nagyobb intézményekben osztályösszevonásokhoz vezetett – tették mindezt az integrált oktatás jegyében. Azt nem említi senki, hogy a nagy létszámú osztályokkal pontosan azoknak a hátrányos helyzetű diákoknak ártanak a legjobban, akiknek állítólag használni kívánnak, hiszen a felzárkóztatás és a szocializálás kis csoportokban működik hatékonyan. Arról sem szívesen beszélnek, hogy az iskolabezárások és -összevonások a tanárok elbocsátásán kívül hány technikus, karbantartó és adminisztrátor állásába kerültek. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az új számítási modellnél a támogatási összeg egyik osztószáma a tanárok kötelező óraszáma, és mivel az emelkedett, így értelemszerűen minden iskolának kevesebb pénz jár. Az egész nem más, mint burkolt pénzkivonás a közoktatásból. Eddig hat évfolyamon vezették be az új számítási módszert, ezeken átlagosan nyolc százalékkal csökkent a gyermekek oktatására fordítható állami támogatás összege. A pénzkivonásnak még mindig nincs vége: a következő két tanévben újabb hat évfolyamon vezetik be a modellt, amely ismét milliárdok kivonásához, iskolabezárásokhoz, pedagóguselbocsátásokhoz vezet majd.
– A Gyurcsány-féle megszorítócsomagnak is nevezett konvergenciaprogram egyik alaptétele volt a közalkalmazotti bérek évekre történő befagyasztása. Az idén januártól mégis átlagosan öt százalékkal emelkednek majd a bérek. Hogyan tudták ezt elérni?
– Sajnos az emelés csak félsiker. A kormány ugyanis semmivel sem szán több pénzt a 2008-as bérekre, mint amennyit 2006-ban adott ki erre a célra. Az emelést az elbocsátott kollégák tízezreinek megmaradt fizetéséből hajtja végre. Persze ahhoz képest mindenképpen sikerről beszélhetünk, hogy tavaly egyetlen fillér emelést sem kaptak a közalkalmazottak, most pedig a nettó keresetnövekedés majdnem minden kategóriában meghaladja majd az öt százalékot. Azt is jó eredménynek tartjuk, hogy jövőre a 13. havi fizetést nemcsak decemberben kapják meg a kollégák, hanem januártól 12 havi részletben csapják majd a pluszpénzt a havi fizetéshez.
– Hányasra értékelné a Hiller István vezette oktatási tárca elmúlt esztendőben mutatott teljesítményét?
– Sajnos a tárca tavalyi teljesítménye értékelhetetlen, mert a spóroláspolitika mindent felülírt. Az oktatási minisztérium nem tudta érvényesíteni érdekeit a kormány megszorító politikájával szemben, így nem rajzolódott ki határozott oktatáspolitikai koncepció. Az köztudott, hogy a Hiller-tárcának elvileg lenne oktatáspolitikája, amely nem más, mint az integrált oktatás fejlesztése és terjesztése, ám az eddig meghozott intézkedései pontosan ezek ellen hatnak. Az értékelhetetlen teljesítmény az iskolákban nem azonos az elégtelen osztályzattal, igaz, az eredmény körülbelül ugyanaz, mintha a diák megbukna: akit – például túl sok hiányzása miatt – nem tudnak értékelni, az év végén nem kap bizonyítványt, és addig nem léphet felsőbb osztályba, amíg osztályozóvizsgát nem tesz.
–Hogyan értékelné a PDSZ érdekérvényesítő erejét? Volt foganatja a tiltakozásoknak?
– Tény, hogy nem értük el minden célunkat. Akkor lettünk volna igazán eredményesek, ha a kormány eltörli a kötelező óraszámemelést. Hatalmas eredmény ugyanakkor, hogy a tárca – többek között a mi erőteljes tiltakozásunk hatására – visszavonta a heti két óra ingyenmunka elrendelhetőségét. Nagyon fontos az is, hogy hoszszú évek után újra van társadalmi támogatottsága a pedagógustársadalomnak. A szülők jó része mellénk állt, ezt bizonyítja, hogy a Nagycsaládosok Országos Egyesülete többször is velünk tüntetett, de szolidaritást vállalt velünk az egyetemi hallgatók érdekképviseleti szerve, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is.
– A múlt évben a leglátványosabb akciójuk a Liga Szakszervezetek által meghirdetett sztrájksorozat volt, amelyben mint tagszervezet, a PDSZ is részt vett. A tiltakozás során több tízezer pedagógus olyan ügyek érdekében szüntette be a munkát, amelyek nem oktatási kérdések. A PDSZ tagjai nem sérelmezték azt, hogy ha már a tb-reformnak nevezett egészségügyi törvény és a kedvezőtlenül változó nyugdíjjogszabályok érdekében sztrájkolnak, akkor miért nem veszik fel a követelések közé az állásukat veszélyeztető kötelező óraszámemelés eltörlését is.
– Természetesen a tanárok szerették volna, hogy ha kiegészítjük a követeléseket az őket közvetlenül érintő ügyekkel is, de mivel szolidaritási sztrájkról volt szó, erre a jogszabályok sajnos nem adtak lehetőséget. A több-biztosítós rendszer bevezetése ugyanakkor mindenki, így a tanárok megfelelő egészségügyi ellátását is veszélyezteti, ahogy a nyugdíjszabályok változása is minden 2007 után nyugállományba vonuló ember pénztárcáját érzékenyen érinti. Azt senki nem kérdőjelezte meg, hogy csupán ezekért az ügyekért is érdemes sztrájkba lépni. A novemberi és a decemberi munkabeszüntetésben 26 400 közoktatási dolgozó vett részt. Azt hiszem, ezzel sikerült megmutatnunk az erőnket, és demonstráltuk azt, hogy pedagógusok tízezrei állnak készen bármikor arra, hogy akár sztrájkkal is megvédjék érdekeiket. Részt veszünk a Liga által támogatott aláírásgyűjtésben is, amit az Albert házaspár népszavazási kezdeményezésének sikere érdekében vállaltunk. Valamennyi közoktatási intézménybe elküldtük felhívásunkat és az aláírásgyűjtési íveket is. Ha összegyűlik a 200 ezer aláírás, az ország dönthet arról, hogy akarja-e vagy sem az egészségügyi rendszer részleges privatizálását.
– Mit vár az új esztendőtől?
– Az új finanszírozási rendszert felmenő rendszerben vezetik be, minden évben újabb három évfolyamot sújt a több milliárd forintos forráskivonás. Így a következő két évben még biztosan folytatódnak a pedagóguselbocsátások, iskolabezárások és osztályösszevonások. Az oktatási tárcától azt várjuk, hogy végre kezdjen hozzá az általa hirdetett oktatáspolitika, ezen belül az integrált oktatás megteremtéséhez, mert a különfoglalkozások finanszírozásának megvonásával, a nagyobb létszámú osztályok létrehozásával éppen a hátrányos helyzetű helyzetű gyerekeknek okozzák a legtöbb kárt, márpedig az utóbbi hetekben megszaporodott, fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekből jól látszik, hogy milyen az, amikor az iskola helyett az utca szocializálja a gyereket. Azt is szeretnénk, hogy a tárca készíttessen felmérést a pedagógusok valódi munkaterheléséről, mert az messze nem áll összhangban a kötelező órák számával. Természetesen nem adjuk fel az óraszámemelés eltörléséért folytatott harcunkat sem, azért határozottan és keményen fel fogunk lépni. A novemberi, decemberi sztrájksorozat idején bebizonyosodott, hogy az erőnk megvan hozzá.
origo.hu
Meglepő fordulatot tartogat az időjárás
