Mikor a nyolcvanas évek közepén, kórházi ágyon fekve elolvastam Körmendi János Levelek az urológiáról című regényét, hálás voltam a jeles színművésznek. Fölvidított, megtanított arra, hogyan kell a nem igazán kellemes beteg szerepet derűsen, humorral, öniróniával, Isten akaratával megbékélve, türelmesen elviselni. Éppen ezért mélyen megérintett a szomorú hír: Körmendi János Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész türelemmel viselt hosszú betegség után január 6-án, életének 81. esztendejében, szerettei körében elhunyt.
Körmendi János életútját mindvégig ragyogó sikerek kísérték. A Tisza-parti városban, Szegeden született 1927-ben. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1946-tól 1951-ig végezte el. A háború utáni első nagy színésznemzedék tagjaként, népi kollégistaként hamar fölhívta magára a szakma figyelmét, pedig nem akármilyen főiskolai osztálytársai voltak. Többek között Gyurkovics Zsuzsával, Sinkovits Imrével, Márkus Lászlóval járt egy osztályba. Ahogy kilépett a főiskoláról, 1951-ben, friss diplomával máris nagynevű teátrum fogadta be. A Madách Színház tagja lehetett, ehhez a csapathoz harmincöt éven keresztül hűséges volt, egészen 1987-ig, amikor a Mikroszkóp Színpad társulatához szerződött. Nemegyszer szerepelt vendégként a Thália Színházban, a Radnóti Színpadon, az operettszínházban, és az Operaházban is.
Aki elolvasta Körmendi ragyogó kórházi könyvét, és az Életrajz két felvonásban és a Nyakig a színházban című, szintén önéletrajzi munkákat, megsejtette, ha ellesni nem is tudta Körmendi János közvetlen, emberi, ugyanakkor tökéletesen profi játékstílusának titkát. Remek rögtönzőként, beugróként volt közismert, nem egyszer szinte próba nélkül is kiválóra teljesített. Felejthetetlen színházi alakítások fűződnek a nevéhez. Shakespeare Ahogy tetszik című vérbő reneszánsz komédiájában volt Próbakő lovag. A színháztörténet másik kiemelkedő alkotója, a jellemvígjáték királya, Moličre Scapin furfangjai című darabjában Sylvestert formálja meg. Emellett nagyon otthon volt a zenés, táncos színház világában is. Aki egyszer is látta őt A csárdáskirálynő című örökzöld Kálmán-operettben, Miska, a pincér szerepében, soha nem felejti a briliáns jellemszínészt.
A legtöbben valószínűleg a kabaréműfaj révén ismerhetik, ahol valóságos iskolát teremtett a mértéktartó, kifejezetten intellektuális szerepformálás terepén. A kabaréban íróként, színészként is jeleskedett. A kívánságműsorok toplistáján előkelő helyet foglal el Csehov A három nővér című színműve nyomán, az a kacagtató paródia, amelyet Körmendi János Márkus Lászlóval és Haumann Péterrel közösen adott elő.
Eleget téve a kor kihívásának, nem idegenkedett a celluloidszalagtól sem, bár elsősorban a színpad volt az igazi szerelme. Körmendi János szerepelt számos felejthető és jelentős filmben. Utóbbiak közé tartozik Rényi Tamás Krebsz, az Isten című fanyar humorú, tragikomikus filmalkotása, amelyről méltatlanul keveset ír a hazai filmtörténet. Ebben Körmendi János az alkatától tökéletesen különböző, ellenszenves elvtársat játszik, aki minden lelkifurdalás nélkül zsebeli be az elismerést a film címszereplője, a tehetséges örökbalek Krebsz munkájáért. Több film köszönheti Körmendi szerepjátékának, hogy szívesen végignézzük fiatalságunkra emlékezve valamelyik nosztalgiaadón. Aki ennyire rossz filmeket is képes nézhetővé finomítani, az igazi színész. SZÍNÉSZ, csupa nagybetűvel. Ez a tudat enyhítheti szeretteinek, barátainak fájdalmát is.
origo.hu
Holnap jön az igazi tél!
