Ha a képviselők egyötöde és a kormány sem kezdeményezi rendkívüli parlamenti ülés összehívását, akkor az Országgyűlés a tavaszi ülésszak első napján, február 11-én tűzi napirendre újra az egészségbiztosításról szóló törvényt – mondta Szili Katalin házelnök. Hozzátette: a törvényt a záróvita és a zárószavazás szabályai szerint tárgyalják újra, így várhatóan február 11-én szavaznak is a jogszabályról.
A kormány üdvözli, hogy az államfő nem talált alkotmányossági kifogást az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényben – jelentette ki Budai Bernadett kormányszóvivő. Hozzátette: szintén üdvözlendő, hogy Sólyom László hitet tett az egészségügy reformja mellett. Budai Bernadett elmondta: a kormány számít arra, hogy az Országgyűlés következő, februári ülésén a jogszabály ismét megkapja a parlamenti többség támogatását.
Lendvai Ildikó és Katona Béla, az MSZP frakcióvezetője, illetve frakcióvezető-helyettese ugyancsak azt hangsúlyozta: megnyugtató, hogy a köztársasági elnök és szakértői nem találtak az alkotmánnyal ellentétes paragrafust a törvényben, így nem látták szükségesnek, hogy előzetes normakontrollt kérjenek az Alkotmánybíróságtól – közölték. A szocialisták a szabályok maradéktalan betartásával részt vesznek a törvény újratárgyalásában, és nem tartják szükségesnek a rendkívüli ülés összehívását.
Az SZDSZ szerint is biztató, hogy Sólyom László nem tartotta alkotmányellenesnek az egészségbiztosítási törvényt – közölte Horn Gábor, a párt ügyvivője. A politikus kiemelte, hogy értelmezésük szerint a köztársasági elnök néhol – például a verseny kiszélesítésénél – nagyobb bátorságra biztatta a törvényalkotókat. Hozzátette, hogy az SZDSZ sem tartja szükségesnek rendkívüli ülés összehívását.
A KDNP egyetért az államfő egészségbiztosítási törvénnyel kapcsolatos értékelésével, ám attól tart, hogy a kormány ugyanazt a jogszabályt erőlteti majd át az Országgyűlésen, figyelmen kívül hagyva a társadalom, a szakma és az ellenzék érveit – közölte az ellenzéki párt elnöke. Semjén Zsolt jelezte: pártja a törvény alkotmányossági normakontrollját szerette volna.
Az MDF is sajnálja, hogy Sólyom László az Országgyűlésnek, nem pedig az Alkotmánybíróságnak küldte el a törvényt – mondta Herényi Károly frakcióvezető. Dávid Ibolya pártelnök közölte, az MDF az Alkotmánybírósághoz fordul, ha az Országgyűlés újra elfogadja a törvényt.
A köztársasági elnök lényegében vétót mondott az egészségbiztosítási törvényről – jelentette ki tegnap Mikola István. A Fidesz szakpolitikusa szerint pártja tiszteletben tartja és tudomásul veszi Sólyom László döntését, amelyből egyértelműen kitűnik, hogy a viszszadobott törvényi szabályozás rossz az országnak, mert bizonytalanságot szül, a gazdasági-üzleti érdekek alá rendeli az emberek gyógyulási esélyét, felszámolja a nemzeti kockázatközösséget és a szolidaritást. Mikola úgy véli, a hatalomnak két választási lehetősége van. Az egyik szerint a kormányzat enged a hatalmi gőgből és az üzleti érdekekből, párbeszédet kezdeményez a szakmai szervezetekkel és a civil társadalommal, és egy teljesen új törvényt alkot, amely megtartja a nemzeti kockázatközösséget és a szolidaritást. Ebben bízik a legnagyobb ellenzéki párt is. A másik út az, hogy ismét semmibe veszik a közmegegyezésen alapuló jogszabályalkotást, tovább tart a hatalmi arrogancia, s újra elfogadtatják az egészségbiztosítás privatizációját. Ha így lesz – jegyezte meg a fideszes politikus –, akkor minden felelősséget a jelenlegi hatalomnak kell vállalnia azért a robbanásveszélyes helyzetért, amely a társadalmat szociális válsághelyzetbe sodorja. Mikola közölte: mivel a köztársasági elnök nem írta alá a törvényt, jelenleg nincs jogszabály, tehát egyelőre a Fidesz nem tud az Alkotmánybírósághoz fordulni.
Gerzsenyi Gabriella
Menekül a kérdések elől Ordas Eszter utódja + videó
