Immár uniós polgár a Kárpát-medencei magyarság túlnyomó része; december 21-én légiesült több határszakaszunk, ám a kárpátaljai és a délvidéki magyarok nagy részének mozgásszabadsága, illetve utazási lehetőségei komoly akadályokba ütköznek. Az ukrán jogszabályok egyelőre ugyan kizárják a kettős állampolgárságot, de a kárpátaljaiak esetében a kishatárforgalom részleges megoldást jelent, ugyanakkor vajdasági nemzettársaink számára ez utóbbi nemkívánatos, miközben anyaországi állampolgárságuknak – amit a szerb vezetés sem utasít el – számottevő akadálya nincs.
Szili Katalin házelnök decemberi évzáró sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzet érdeklődésére megerősítette, hogy a vajdasági magyarok kettős állampolgárságát megoldható kérdésnek tartja, ami a parlamenti erők megegyezésétől függ. Az Országgyűlés szocialista elnökének november végén egyébként egy interjúban felvetettük, hogy miért nem ő nyújtja be a vonatkozó jogszabálytervezetet, mire közölte: nem zárja ki ezt, amennyiben a pártok kompromisszumra jutnak. – A vajdasági magyarok kettős állampolgárságának nem lehet akadálya, ezt meg szeretném konzultálni az Országgyűlésben, hiszen olyan kérdésről beszélünk, amelyet ötpárti egyeztetésen érdemes felvetni – hangsúlyozta Szili, majd hozzátette: ennek az ideje tavasszal lehet, amikor már megfelelő tapasztalatokra teszünk szert a schengeni csatlakozással kapcsolatban.
Az MSZP-ben egyébként nincs egységes álláspont a kérdéssel kapcsolatban. Lendvai Ildikó frakcióvezető évzáró sajtótájékoztatóján lapunk felvetésére közölte: nem a kettős állampolgárság „megoldását” tartja támogathatónak, hanem például inkább az úgynevezett nemzeti vízum jogintézményének kiszélesítését.
Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi bizottságának szocialista alelnöke érdeklődésünkre viszont úgy fogalmazott: a kormányoldal szakpolitikusai is jórészt nyitottak arra, hogy a Szerbiában élő magyarok – egyéni kérelem alapján – kettős állampolgárok lehessenek.
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke a múlt héten az Index internetes újságnak azt nyilatkozta, hogy szerbiai nemzettársainknak indokolt volna magyar állampolgárságot adni. – Ebben az ügyben ötpárti tárgyalásokat kezdeményeztünk, mert most a leginkább a délvidéki magyaroknak segítene a magyar állampolgárság – hangsúlyozta Semjén. Jenik Péter, a KDNP sajtómunkatársa lapunknak tegnap azt mondta: fontos rendezendő ügyről van szó, pártja felvetése december 21. óta nagyon is aktuális, s a következő hetekben eldől, hogy a parlamenti erők milyen forgatókönyv szerint tárgyalnak a kérdésről.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter exkluzív interjút adott a Magyar Nemzetnek
