Hugo Chávez a múlt héten jelentette be, hogy alaposan átalakítja kormányát. A venezuelai elnök lépése szoros összefüggésben van a múlt év végén általa kezdeményezett alkotmánymódosító népszavazáson elszenvedett vereségével. A tizenhárom miniszteri tárca cseréje során két poszt kivételével maradtak az erős emberek a külügy-, az energia- és olajügyi, valamint a védelmi minisztérium élén, de bátyja, Adán Chávez is megtartotta az oktatási minisztériumot. A 2005 decembere óta ellenzék nélküli parlamentben azonban ismét napvilágra kerültek a „cháizmuson” belüli ellentétek, amikor megújították a törvényhozás elnökségét. Bár végül egyhangúlag jóváhagyták a régi-új kinevezéseket, a felszólalók egy része nem hagyott kétséget afelől, hogy nem ért egyet a parlament eddigi törvényhozói tevékenységével. Az El Universal elemzője úgy látja, két pártra szakadt a testület: az eddigi politika támogatóira és annak megújítóira.
Egy vasárnapi elemzés ugyanebben a lapban azt valószínűsíti, hogy a kormányátalakítás mögött pragmatikus okokat is kell keresni. Chávez ugyanis nem mondott le arról a tervéről, hogy Venezuela a Mercosur (az Európai Unióhoz hasonló dél-amerikai gazdasági szervezet) teljes jogú tagja legyen Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay mellett.
A tagállamok közül már csak Brazília szenátusa ellenzi Venezuela tagságát. A szenátus diktatórikusnak nevezte Chávez döntését, amiért május végén nem engedélyezte a legnagyobb ellenzéki venezuelai magántévé, az RCTV további működését, ezért várja Chávez bocsánatkérését. Chávez barátja és kollégája, a baloldali brazil elnök, Luiz Inácio „Lula” da Silva nem rendelkezik többséggel a parlament mindkét házában, ezért a márciusban meghozandó döntés elé újabb akadály tornyosulhat. Több brazil párt szerint ugyanis károsan hat majd a piacgazdaságra Venezuela és Hugo Chávez nacionalizmust exportáló tevékenysége.
origo.hu
Az Építési és Közlekedési Minisztérium feljelentést tett a Partizán videója miatt
