Magunkra ébresztő olvasókönyv

Egészen különleges élményben részesül, aki végigolvassa Erős Kinga Könyvbölcsőm című kötetét. A novellistaként, kritikusként is közismert alkotó változatos horizontú könyvben enged bepillantást az irodalomtörténész műhelyébe.
A fiatal, de máris igen figyelemreméltó írásokat publikáló szerző tudatosan vállalt szubjektivitással, többnyire személyes indíttatásból fordul előszeretettel a XX. század első felében élő, alkotó írónők életművéhez. Olyan szerzőkkel foglalkozik, akik női, aszszonyi mivoltukat vállalva, a magas szintű teljesítmény által akarnak egyenrangúvá válni a férfi írókkal. Ugyanakkor soha nem elfogult, igazi kritikus alkat, nem „csak” alkalmi ítész, aki a szépírás mellett kiegészítő foglalatosságnak tekinti az esszé-, a tanulmány- és a recenzióírást. Rámutat arra, hogy a békebeli, XX. század eleji nagy tehetségű Erdős Renée-nek, a Csendes kiáltás, A Timóthy-ház kiemelkedő alkotójának fő fogyatékossága, hogy képtelen megújulni. Tormay Cécile-lel is nagyra becsülően kritikus. Még ha nem is értek egyet minden fenntartásával, elismerésre méltónak tartom, hogy Erős Kinga bevallottan konzervatív, keresztény, nemzeti világnézete mellett sem hallgatja el ellenérzéseit az írónő szerint túl-aktuálpolitizált művei, például a Bujdosó könyv iránt.
A kortárs írókról szóló dolgozatok horizontjából kiváltképpen sikerült Szakonyi Károly és Szalay Károly portréja. Mint vérbeli eszszéista, tisztában van azzal, hogy olykor a legtüzetesebb elemzésnél is többet mond egy-egy találó, költői, az elemzés alanyának stílusát is bizonyos értelemben visszaadó mondata. „Eljön a Megváltó, és nem ismerjük föl” – foglalja össze egy mondatban Szakonyi remek drámája, az Adáshiba üzenetét. Szalay Károly regénytrilógiájáról (Szerelmes éveink, Párhuzamos viszonyok, Bikakolostor) fölismeri, hogy egészen különlegesen adja vissza egy korszak, az államszocializmus visszásságait – szinkronban a magánéletben megvalósított csak azért is boldog, fennkölt és lelombozó pillanatokkal. Külö-nösen jelentős értéke a kötetnek Pilinszky János prózájának, lírájának elemzése. Ezzel vagy például Ekler Andrea (Létra az örökléthez) hozzá hasonlóan tehetséges, fiatal irodalomtörténész erényeinek hiteles ismertetésével és a kötet rövidebb-hosszabb írásaival idősebb kollégáknak is leckét ad abból, hogyan lehet kevés szóval sokat mondani. A kötetre zárókőként teszik föl a koronát az interjúk, közülük a legmegrázóbb a 2006 decemberében elhunyt Lázár Ervinnel folytatott beszélgetés. Erős Kinga szubtilis esszéi, éles elméjű kritikái a pálya többesélyű folytatását ígérik.
(Erős Kinga: Könyvbölcsőm. Tanulmányok, kritikák, interjúk. Magyar Napló, 232 old. 1575 Ft.)