Századik születésnapján hazatalált

Erdély mesés ajkú írója és költője, a legmagyarabb amerikai emigráns alkotó, a dél-amerikai mágikus realisták magyar rokona, Wass Albert éppen száz esztendővel ezelőtt született a mezőségi Válaszúton. Az arisztokrata családból származó, könnyen, gyorsan tanuló fiatalemberről már a debreceni, párizsi diákévek alatt kiderült, hogy boszorkányosan bűvöli a tollat. Stílusa és látásmódja egyedi ízekkel fűszerezve sarjadt abból a termékeny, misztikumot és virágos beszédmódot teremtő erdélyi légkörből, amely olyan stílusművészeket adott a magyar irodalomnak, mint Szabó Dezső, Tamási Áron, Nyírő József vagy a balladás szavú Sinka István. Életre szóló traumát okozott neki és családjának a trianoni országcsonkítás, annak 1945 utáni szovjet megszállással tetézett megismétlése, s nem kevésbé az is, hogy a román népbíróság minden alap nélkül, távollétében ítélte halálra háborús bűnösként. Hontalanságra ítélve, kilencvenesztendősen, 1998. február 17-én a floridai Astorban vetett véget önkezével életének, nem kis mértékben annak a nemtelen időhúzásnak következtében, amelyet a Horn-kormány folytatott az író magyar állampolgársági kérelmével kapcsolatban.
A költőként sem mindennapi tehetségű Wass Albert akaratlanul is ítéletet mondott egyik emlékezetes versében azok fölött is, akik őt mindenáron kirekeszteni igyekeztek a magyar irodalomból: „És miként hírdeti a Biblia: / Megméretnek az emberek… / Ki mint vet azonképpen arat. / Mert elfut a víz, csak a kő marad, / A kő marad!”
A csodálatos misztikus regénytrilógia, A funtineli boszorkány írója a nyolcvanas évek végéig szinte teljesen ismeretlen volt a magyarországi olvasók számára. A Wass Albert jelentőségét ma is tagadni próbáló irodalmi hivatalnokok és irodalomtörténészek törölték a hazaiak kollektív emlékezetéből az írót, aki 1940-ben már Baumgarten-díjban részesült a Farkasverem című regényéért. A funtineli boszorkányt, amely egy csodálatos, látnoki képességgel megáldott és megvert román lány tragikus története, ma már a román irodalomtörténet is a világirodalom egyik legszebb misztikus-romantikus román regényeként emlegeti. Az Adjátok vissza a hegyeimet!, az Elvásik a veres csillag, a Kard és kasza című regények írója születésének századik évfordulónapján hazatalált, s mára a Kárpát-medence egyik legnépszerűbb, legkedveltebb írójaként tartjuk számon.