Szükségünk van Wass Albertre

Hontalan vagyok, mert vallom, hogy a gondolat szabad, mert hazám ott van a Kárpátok alatt és népem magyar – Wass Albert Hontalanság hitvallása című megindító költeményét kedden este Szoboszlai Éva színművész szavalta el a Magyar Kultúra Alapítvány székházában, ahol a Kráter Műhely Egyesület és a PoLíSz című folyóirat tartotta meg az író születésének századik évfordulójára szervezett központi ünnepséget Turcsány Péter költő és Csernóczky Judit irodalomtörténész rendezésében.

A Szükségünk van Wass Albertre című műsorban a rendező az irodalom és a testvérmúzsák segítségével idézte meg a huszadik század meghatározó egyéniségének életművét telt ház előtt. A műsort a tőle megszokott személyhez szóló, élvezetes, fordulatos hangnemben vezette Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió örökös főbemondója. Az életutat Szászfalvi László, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága alelnöke ünnepi beszédéből, valamint Turcsány Péter készülő Wass Albert-esszéregényéből felolvasott részletek nyomán ismerhette meg a közönség. A műveket kiváló színművészek, Bánffy György, Szersén Gyula, Szoboszlai Éva, Soós Andrea szólaltatták meg. Markáns részlet hangzott el videofelvételről Szörényi Levente Elég volt című kóruskantátájából, a Kossuth-díjas zeneszerző, énekes-gitáros jelenlétében. Székelyföldi, mezőségi népdalokat adtak elő a Kecskés együttes tagjai, Timár Sára, Lévay Péter, Kobza Vajk, illetve Kobzos Kiss Tamás, a régi magyar zeneművészetnek előadóként, gyűjtőként, teoretikusként is spiritus rectora. A közönség részleteket láthatott Csontos János költő, filmrendező Wass Albert földjén – Mezőségi kilátások című filmjéből. Kondor Katalin Wass Albert-díjas újságíró, a Magyar Rádió korábbi elnöke közkívánatra újra elmondta a közönségnek az Egy csepp emberség című műsorban elhangzott személyes vallomását Wass Albertről. Szintén a közönség kérésére szavalta el Csontos János költő saját, Wass Albert földjén, valamint a Mezőségi szonett című költeményét, amelyet saját elmondása szerint a forgatás helyszínén, a mobiltelefonjába írt bele. Végül a Magyar Művészeti Alapítvány elnöke, Gubcsi Lajos adta át szimbolikusan Wass Albertnek a posztumusz Árpád fejedelem díjat jelképező herendi porcelánból készült Árpád-szobrot, amelyet Turcsány Péter költő, a Kráter Műhely Egyesület elnöke vett át.
A sokoldalú műsor a szó, a hang és a látvány ősi egységét megvalósítva, kaleidoszkópként tárta elénk a sokat szenvedett, hazátlanságra kárhoztatott kiemelkedő író életútját és életművét. Szászfalvi László Fidesz–KDNP-s honatya Wass Albert erkölcsi üzenete című beszédében a kiemelkedő író életművének morális és intellektuális fundamentumairól beszélt. Wass Albert mintegy hatvankötetes oeuvre-jének első számú vezérfonala az isten és embertársai iránti feltétel nélküli szeretet hirdetése. Az író Jézus Krisztus tanítására hivatkozva vallja, hogy a tízparancsolat egyik sarokköve a Szeresd a te Uradat és Istenedet gondolat, amely magában foglalja az első öt parancsolat tanítását. A második öt parancsolat esszenciája pedig: Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. A Wass- életmű másik fő motívuma a magyarság szeretete, erről tanúskodnak az író magyarságversei és a soha nem szűnő fájdalom, amit a trianoni országcsonkítás, a hazavesztés, az emigrációba kényszerültség következtében érzett. A Wass-életmű harmadik erkölcsi iránytűje az igazságszeretet. Bármennyire is bonyolult az életünk, igazság és hamisság soha nem férhet meg egyazon gyékényen. A három alapérték, az isten- és emberszeretet, a honszerelem és az igazságszeretet szervesen összefügg. Sajnos, azért beteg a mai világ, mert elveszítette szem elől ezeket az alapértékeket – üzeni nekünk a mezőségben száz éve született és az Egyesült Államokban kilencvenévesen elhunyt író páratlanul értékes életműve – mondotta el többek között Szászfalvi László.
Wass Albert életműve üzen az egyre ritkuló mezőségi szórványmagyarságnak is. „Futballoznak a koponyákkal, Pálya épül a csontokon / Kifosztották az ősi kriptát / terjeszkedik az új rokon” – írja Csontos János a Mezőségi szonett című költeményében. Ám az ellenszert is keresik a Wass Albert földjén – Mezőségi kilátások című film alkotói, Csontos János rendező és Turcsány Péter szerkesztő. A magyar kultúra emlékhelyeinek felépítése, újjáélesztése, többek között az Ördöngösfüzesi Múzeum, valamint a Wass Albert-kultusz újjáélesztése lehetne a szórványmagyarság ébredésének útja. Az író, aki hontalanságra ítélve is megmaradt magyarnak és erdélyinek, segíthet földijeinek abban, hogy újra otthonuknak érezhessék szülőföldjüket.