A monotípia mestere

A Pesterzsébeti Múzeumban már 2006-ban megnyílt a Rátkay Átlók Galéria. A tárlat a különös hangulatú városrészben, az 1960–1964-ig Pesterzsébeten alkotó művészcsoport (többek között Kárpáti Kamil és Csillag Tibor költő, Gaál Imre, Czétényi Vilmos, Rátkay Endre) tevékenységének állít emléket. Pesterzsébeten eddig már Gaál Imre és az Arany Ikont megteremtő Rátkay Endre művészetét is demonstrálta egy gazdag állandó tárlat. Ma délután ötkor D. Udvari Ildikó művészettörténész, múzeumigazgató mutatja be a harmadik pesterzsébeti mester, a hazai monotípia spiritus rectora, az 1928–2003-ig élt Czétényi Vilmos életművét.
A mester tanulmányait Pesterzsébeten kezdte el Muszély Ágoston és Csorba Tibor támogatásával, az Alkotás Művészházban. 1945 óta állította ki különleges hangulatú műveit, amelyeket a festészet és a grafika elemeinek egészen egyedi szintézise jellemez. Grandiózus műve az 1956-ban elkezdett A magyar jakobinusok kivégzése című, amelyről mindenki tudta, hogy az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak állít emléket. A hetvenes évektől kezdve a monotípia legkiemelkedőbb képviselői között tarjuk számon. Jelentős hatást gyakorolt rá a negyedik nagy, Pesterzsébethez kötődő mester, Nagy Sándor, kinek híres freskói a pesterzsébeti plébániatemplom falát díszítik, valamint a grafikus Kondor Béla is.