Bajvívás, kocsonya, wellness

Nem lehet elég korán kezdeni és elég későn befejezni a vártúrázást – ezzel mindenki egyetérthet, akit megfertőzött ez a szenvedély. Hát még abban az időszakban, amikor sem vietnami papucsok, sem suhogós melegítők nem kedvetlenítik el az országjárót a Balaton északnyugati partvidékén.

2008. 02. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Se madár, se ember, se vitorlás, se gőzös sehol – merengett Eötvös Károly a téli Balatonról a XIX. században, amit magunk is könnyűszerrel igazolhatunk, azzal a fenntartással, hogy ma már nemigen temeti el méteres hó a nádat, és lakodalmas szekerek sem szakadnak csak úgy a tó jegébe, mint ezelőtt kétszáz évvel. Ellenben csodálatos februári fényekben, kristálytiszta tájalakzatok megejtő útvesztőjében fedezheti fel újra (és újra) a jól ismertnek hitt Tapolcai-medencét és Sümeg környékét az, aki nem riad vissza a csípős széltől és a magyar tenger szinte teljes területére kitett „Zárva tartunk” táblától. E sorok írójában két pannon kistáj – nép-formák-építészet kategóriában – viaskodik évtizedek óta az elsőségért: a katonás hagyományvilágú Vas(vár) megyei Őrség, illetve a szelídebb Balaton-felvidék – de úgy tetszik, ez a tipikus patthelyzet.
Érdemes a Székesfehérvártól szinte kihalt M7-esen végigrobogni, majd Keszthely után célba venni első csodás kis várromunkat, a szigligetit, amely alatt az ostrommal kísérletezgető török csapatok sorra elvéreztek a hódoltság korában; majd rákanyarodni a 84-es főútra, hogy néhány kilométer múlva szőnyegbombázta, de lélegzetelállító világba vezető mellékutacskára térjünk. A Nemesvita utáni leágazástól a Lesence-patakhoz érkezünk, vadmadarakkal, lovakkal, marhákkal teli mocsaras síkságra, amelyen két, panzióvá átalakított vízimalom ér meg akár csak egy-egy rövid látogatást is. Az Átrium Malom Panzió szépen felújított, bár malom jellegétől építészetileg is megfosztott, jól felszerelt, kedves és készséges személyzetű vendéglátóhely. Míg a néhány száz méterrel mögötte fekvő, két patak találkozási pontján található Váradi-malom vadregényes, meghökkentő épület a maga zegzugos szobáival, fényárban úszó, cserépkályhás-könyvtáras nappalijával, lovagteremre emlékeztető ebédlőjével. Aki nem akar errefelé megszállni (eléggé el nem ítélhető módon), annak is érdemes kitérőt tenni ezekhez az eldugott ipari műemlékekhez.
Tanúhegyek tanúvárakkal: ezt garantálja a mindig gyönyörű és diszkrét Balaton-felvidék. Egy napba akár több rom is belefér, de legalább egy hosszú hétvégét érdemes barangolásra szánni. Ebéd
a Szent György-hegyen (Szent György Pince), aztán a labancverő Csobánc vár hegyének megmászása, kulturális csemege a közeli Diszel pazarul felújított vízimalmában, az Első Magyar Látványtár avantgárd gyűjtőszemléletű kiállítótermében, ahová az igazi művészet mellett bizarr tárgyak, bútorok, sőt giccsek is bekerülhetnek, amint a prospektus fogalmaz. Újabb várhegy, a hegyesdi, ez a síkból kiemelkedő karcsú kis vulkanikus kúp, amely nem csupán szórványos romjairól és bajvívó hőseiről nevezetes, de arról is, hogy az aljában futó tanösvény magyarázó tábláinak szerzője ismeri a magyar helyesírás szabályait. Ami manapság nem kis hadi tett Magyarországon.
S ha már lóg a nyelvünk, és hajlandók vagyunk a színvonalas pihenésért a pénztárcánkba nyúlni, estére mindenképpen érdemes Sümegre érnünk, és megszállnunk néhány napra a Hotel Kapitány (www.hotelkapitany.hu) nevű építészeti, hagyományőrző, közérzetjavító ötletparádéban. Papp Imre, a sümegi várkapitány, egykori villamosmérnök és várbüfés gondolt egyet a rendszerváltás időszakában, és kibérelte az életveszélyessé pusztult sümegi várat. Mára félig újjáépült, messziről idevonzó látványosság lett az erősség, néhány éven belül pedig teljesen megépülhet az, ami a környék évszázados dicsősége és menedékhelye volt. De Papp Imre és összetartó családja nem elégedett meg ennyivel: megértették, hogy történelmi értékeinket sokszor úgy tudjuk csak megvédeni, ha szolgáltatásokkal tesszük őket tovább értékesíthetővé. Négycsillagos, családiasan vendégszerető wellness-szálloda épült Papp tervei alapján, mangalica- és szürkemarhatelepet létesítettek, hogy a vendégek jó minőségű étkeket – mint például mangalicaszalonnát, disznótorost, kocsonyát – fogyaszthassanak környékbeli borokkal lovagi torna kíséretében. Az étterem falára a Himnusz, a Szózat szövegét szegeztette a várkapitány, valamint a történelmi Magyarország vármegyéinek fából faragott címereit, és túl ezen régi kardokat, szakállas puskákat, páncélokat, hogy aki ide betér, a végvári magyar múltba csöppenjen, és átélhesse a Papp család szenvedélyét. Nem sok szálloda van Magyarországon, amely nem csupán ellát, szolgáltat, nyugalmat ad, de történelmünk ismeretét is elmélyíti – ami szintén nem jelentéktelen tett manapság.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.