Vádat emelhetnek a móri ügyben

Visszakerül az ügyészségre a móri ügy, mivel a Nemzeti Nyomozó Iroda a héten ismét lezárja a nyomozást. A vádhatóság márciusig adott haladékot a vizsgálat kiegészítésére, a hiánypótlást a rendőrség elvégezte. A vádemelésről így hamarosan dönthetnek.

2008. 02. 29. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az újonnan keletkezett iratok ismertetése után várhatóan még a héten visszakerül a móri ügy a Fővárosi Főügyészségre – értesült lapunk a Nemzeti Nyomozó Iroda illetékesétől. A vádemelésről így hamarosan dönthet az ügyészség. Miként arról beszámoltunk, a főügyészség a múlt hónapban a nyomozati anyag kiegészítésére utasította a rendőrséget, s erre márciusig adott haladékot. Ihász Sándor fővárosi főügyész lapunknak adott korábbi nyilatkozata szerint ugyanis két szakvéleményben találtak ellentmondásokat, illetve a gyanúsított, W. Róbert által elkövetett bűncselekményt rosszul minősítették a rendőrök. Így még a vádemelésről sem tudtak dönteni.
Ihász kifejtette: az ügyészség a daktiloszkópiai szakértő véleményét azért találta hiányosnak, mert abból nem derül ki, hogy a bank bejárati ajtaján, a kilincs belső felén rögzített ujjnyom – amelyet a gyanúsított W. Róbertével azonosítottak – pontosan mikor és hogyan keletkezett. Két fegyverszakértői véleménynél pedig a bűnjelek számozásában van ellentmondás. Az ügyészség szerint W. Róbert nemcsak nyereségvágyból, hanem előre kitervelten követhette el a bűncselekményt. Erre utal, hogy N. László és W. Róbert a móri bűncselekmény tervezésekor közös lőgyakorlatot tartott a Tatabánya környéki erdőben. Az elkövetés előtt néhány nappal pedig terepszemlét tartottak a móri bankfiókban, felderítették a személyzet számát és a biztonsági kamerát. Emellett álcákkal készültek, és fegyvereket szereztek be. A rablás előtt közvetlenül ismét terepszemlét tartottak a bankban. Ihász szerint a minősítő körülményt azonban nem közölték a gyanúsítottal. – Ennek két okból van jelentősége. Egyrészt a gyanú ellen a terheltnek panaszjoga van, amelyet csak akkor érvényesíthet, ha azt közlik vele. Másodsorban pedig a bíróság nagyobb büntetést szabhat ki a vádlottra, ha megállapítják, hogy előre kitervelten követte el tettét – fejtette ki Ihász.
Ismeretes: a Nemzeti Nyomozó Iroda december 20-án jelentette be, hogy vádemelési javaslattal lezárták a nyomozást a móri, 2002. május 9-én elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő bankrablás ügyében. A rendőrség szerint bizonyított, hogy az időközben öngyilkosságot elkövető N. László felelős a nyolc ember haláláért, és a bűncselekményt W. Róberttel követte el. A móri Erste Bank fiókjában 2002. május 9-én fegyveres rablók agyonlőtték a pénzintézet négy alkalmazottját, biztonsági őrét, két ügyfelet és a velük szerződést kötni akaró biztosítási szakembert. Az elkövetők 7,3 millió forintot zsákmányoltak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.