Az MTV híradójának hét eleji információja alapján kirobbant ügy vádirata szerint az események két kulcsszereplője a rácsok ellentétes oldalán állt a bűncselekmények elkövetésekor, 2005 és 2006-ban. Az elsőrendű vádlott, Gy. Zoltán a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) ezredese, aki különféle vezetői beosztásban szolgált nyugdíjazásáig. A másik kulcsszereplő évtizedes barátja, a nyolcadrendű vádlott, a többszörösen büntetett előéletű Á. János. A vádban szereplő esetek előtt mindig felfüggesztett büntetéssel úszta meg a börtönt. Ezúttal azonban két bíróság is letöltendő szabadságvesztést rótt ki rá. Á. János azt tervezte, hogy ha majd be kell vonulnia, a lehető legkedvezőbb helyzetet teremti meg magának. Gy. Zoltán segítségét kérte. Amikor Á. Jánost a Heves megyei börtönben előállították, ő meg is kereste az ottani parancsnokot, a harmadrendű vádlott G. Ferenc ezredest, s közölte vele: az elítélt egy jó ismerőse. Kérte, hogy ne szállítsák el a fogvatartottat Egerből, s adjanak neki a megengedettnél több kedvezményt: havonta több beszélőt és csomagot. Gy. Zoltán kérésének a börtönparancsnok eleget is tett.
Az elítélt később gyógykezelésre a büntetés-végrehajtás központi, Tökölön lévő kórházába került. Az ottani körülményeket megismerve Á. János elhatározta, hogy az egyébként a fiatalkorú elítélteket fogva tartó intézetben tölti hátralévő büntetését. A vádirat szerint ezzel is megkereste ezredes barátját. Gy. János a kéréssel a kórház főigazgatójához, a negyedrendű vádlott K. Imre ezredeshez fordult. Az intézményvezető azonban saját hatáskörben nem tudott intézkedni, így az országos parancsnokság vezetőségénél indítványozta, hogy
Á. János egészségi állapotára tekintettel a tököli intézetben maradhasson. A „központ” áldását adta a kedvezményre, és Á.-t a „VIP”-körletben helyezték el – olvasható a vádiratban. Az elítéltet a kórházban takarítói munkakörbe osztották be, ám nemsokára le akarták váltani. Az eltávolítás a kedvezmények megítélésekor, feltételes szabaduláskor hátrányos lehet az elítéltre. Á. János ez ügyben is Gy. Zoltánhoz fordult. Az ezredes ekkor a tököli kórház főigazgató-helyettesét, az ötödrendű vádlott D. Zoltán alezredest tárcsázta, aki végül mégsem váltotta le Á.-t.
Az elítéltnek azonban még ez sem volt elég. A vád szerint egymillió forintot adott Gy. Zoltánnak azért, hogy a tököli börtön parancsnokánál, a másodrendű vádlott I. László ezredesnél elintézze: Á. Jánost különféle kedvezményekben részesítse. Ennek köszönhetően több alkalommal Á.-t büntetés-félbeszakításban részesítette, jutalmazta, rövid távú eltávozásokat biztosított, enyhébb fokozatba átminősítette. Gy. Zoltán persze mindezekért a vád szerint további egymillió forintot kért Á.-tól, de ez alkalommal nem saját magának, hanem I. ezredesnek. A fogvatartott a követelésből 960 ezer forintot adott át Gy.-nek, aki a pénzt részletekben továbbította is a tököli intézet parancsnokának.
A fent említett összegeken kívül az elsőrendű vádlott még egy alkalommal százezer forintot kért a másodrendűtől, illetve a közelgő nyugdíjba menetele alkalmából hárommilliót – áll a vádiratban. Utóbbi összeget azonban Á. János már nem tudta kifizetni.
Egy másik vádpont szerint Á. János szerette volna elérni, hogy a vele konfliktusba került H. Henrik elítéltet távolítsák el raktárosi munkaköréből, és szállítsák át egy másik intézetbe. A tököli parancsnok az előbbit teljesítette, de az utóbbit nem. Ehelyett az intézet mellett működő és az elítéltek foglalkoztatására létrehozott cég, a Duna Papír Kft. ügyvezetőjét, a hatodrendű vádlott R. Ferencet kereste fel I. László, s eljárt annak érdekében, hogy H. Henrik fiktív laborosi munkakört kapjon.
A következő vádpont arról tesz említést, hogy Á. János rendkívüli kapcsolatát felhasználva két másik elítéltnek is felajánlotta szolgálatait. Ígéretet tett, hogy pénzért büntetés-félbeszakítást intéz el nekik. Ebben két ügyvéd segédkezett neki, a kilencedrendű vádlott V. Alfréd és a tizedrendű vádlott G.-né E. Gabriella. A jogászok az akkori BM-kórház nőgyógyász főorvosával, a tizenegyedrendű vádlott Z. Gáborral felvették a kapcsolatot, aki egyenként ötvenezer forintért olyan igazolást állított ki, hogy az elítéltek hozzátartozóját hamarosan megműtik. Erre tekintettek kérték a büntetés félbeszakítást. De mielőtt még a BVOP vezetősége döntött volna az elítéltek kedvezményében Á. János kérésére Gy. Zoltán felhívta kolléganőjét, a nyolcadrendű vádlott M. Katalin ezredest, hogy a számítógépes adatbázisból győződjön meg arról: megszületett-e a kedvező határozat. M. Katalin ennek eleget téve a kért információt megszerezve tájékoztatta Gy.-t arról, hogy a döntésre még nem került sor.
Mindezek alapján a Budapesti Katonai Ügyészség Gy. Jánost és társait vezető beosztású, hivatalos személy által, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel és magánokirat-hamisítással vádolja. Mivel az egyik vádlott a Fővárosi Bíróság katonai tanácsának ülnöke volt korábban, a bíróság elfogultságot jelentett az ügyben, így tavaly októberben a Győr-Moson-Sopron Megyei bíróság katonai tanácsára szignálták az eljárást. A tárgyalássorozat március 12-én kezdődik.
origo.hu
Orbán Viktor: Megjelent az erőszak a magyar politikában
