Az adatok szerint a bűncselekmény-sorozat 2002 novemberében kezdődött. Csaknem 315 bérbe vevő társaság – amelyek már nem tudtak igénybe venni banki hitelt, de szükségük volt a forrásra – azzal jelentkezett a szóban forgó hat lízingcégnél, hogy nincs pénzük a szükséges eszközökre, ezért bérelnék azokat. A bérbeadók ezután felvették a kapcsolatot az eladóval, megvásárolták az igényelt, legtöbbször építőipari berendezést vagy számítógépet, majd bérleti szerződéssel továbbadták a bérbevevőknek.
A bérletidíj-követelést ezután eladták a takarékszövetkezetnek a teljes érték 80 százalékáért. A megkötött szerződéseknek azonban csak a töredéke tükrözött valós gazdasági eseményt. Előfordult, hogy hamis okiratot nyújtottak be a követelés értékesítésekor, vagy a szerződésben feltüntetett eszköz nem is létezett. Arra is akadt példa, hogy a bérleti tárgy értéke a valósnak többszöröse volt, vagy éppen az ugyanazon a bérleti szerződésen alapuló követelést több takarékszövetkezetnek is eladták.
Részletek a 17. oldalon
origo.hu
Teljesen kikészült a magyar baloldal Trump elsöprő győzelem miatt
