Pénteken hirdet elsőfokú ítéletet a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa a vád- és védőbeszédek elhangzása után a Múzeum körúti erőszak néven ismertté vált büntetőügy rendőr vádlottjaira. A tegnapi tárgyaláson a katonai ügyész pénzbüntetés kiszabását kérte a rebiszesekre, védőik viszont felmentésüket indítványozták.
A vád szerint tavaly május 4-én hajnalban a fővárosi Múzeum körúton a vádlottak megállították az autójával közlekedő E. Zsanettet, akinél nem voltak iratok. A lányt – VIII. kerületi szolgálati helyüket elhagyva – XIII. kerületi otthonához kísérték, ahol E. Zsanett végül igazolta magát. A három zászlós és két őrmester ez alapján engedély nélkül hagyta el a körzetét, amikor hazakísérték az intézkedés alá vont fiatal lányt. Emellett hármuk az ügyészség szerint hivatali visszaélést is elkövetett, mivel az okmányokkal nem rendelkező E. Zsanettre nem szabtak ki bírságot. Ezzel mentesült a felelősségre vonás alól, s így jogtalan előnyhöz juttatták. A katonai ügyész szerint ezt bizonyítja a rendőrök beismerése, amit a nemi erőszak és vesztegetés miatt folyt eljárásban tettek, valamint a lány és az elsőrendű vádlott mobiltelefonjának híváslistái is. Indítványában az ügyész pénzbüntetés kiszabását kérte a vádlottakra.
A védők mindegyike bűncselekmény hiányában a rendőrök felmentését kérte. Az elsőrendű vádlott védője perbeszédében feltette a kérdést: Miért bűn az, ha egy rendőr a leghumánusabb eljárást választja, és eltekint a súlyosabb büntetéstől?
Ismeretes: E. Zsanett feljelentése szerint tavaly május 4-én a fővárosi Múzeum körúton öt rendőr igazoltatta, majd egy sötét mellékutcába vitték, s ketten megerőszakolták a másik három jelenlétében. Később hazakísérték, és elvettek tőle húszezer forintot. Az ügyben a Budapesti Nyomozó Ügyészség nyomozást indított, amelyet decemberben megszüntetett.
Teljesen kikészült a magyar baloldal Trump elsöprő győzelem miatt