Surányi nem lesz uniós bankelnök

Minden jel szerint nem Surányi György volt jegybankelnök lesz az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke. Az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsában a német Thomas Mirow kapta a legtöbb szavazatot – nyilatkozta tegnap a tanácskozás után Veres János pénzügyminiszter a távirati irodának. A magyar kormány jelöltjének – csakúgy, mint a cseh, a görög és a többi jelöltnek – nem sok esélye maradt azután, hogy a nagy EU-tagországok előzőleg megegyeztek a német jelölt támogatásában – mutatott rá Veres János. Surányi Györgyöt már másodszor jelöli a kormány hiába magas nemzetközi tisztségre, a volt jegybankelnököt tehát nem először utasítják el.
A miniszterek ezúttal összesen tizennégy EU-tagállam konvergenciaprogramját tekintették át. A miniszterek a bizottság ajánlásai nyomán Csehországot a szigorú pénzügypolitika folytatására szólították fel, miközben méltatták az euróövezetbe legutóbb belépett három ország, Szlovénia, Málta és Ciprus pénzügyi teljesítményét. Alapvetően pozitív bizonyítványt kapott Bulgária is, bár egyértelmű, hogy a legújabb EU-tagoknak még várniuk kell az eurócsatlakozásra.
Az Európai Unió átlagos fejlődési ütemének még az egynegyedét sem éri el a magyar gazdaság 2007 utolsó negyedévi teljesítménye az Eurostat szerint. Az EU statisztikai hivatalának tegnapi adatai mindössze 0,6 százalékos magyar bővülést jeleztek, ami a legrosszabb mutató az egész közösségen belül, és még a lassabban fejlődő eurózóna teljesítményének egyharmadát sem közelíti meg. A leszakadást jól mutatja, hogy régiós versenytársaink közül Szlovákia 14,3, Csehország 7, Lengyelország 6,7, Románia pedig 6,6 százalékos eredményt ért el, míg a balti államok negyedéves növekedési átlaga is bőven hét százalék fölött áll. Lemaradásunk elemzők szerint azért is drámai, mert még az EU-n belül a leglassúbbnak számító francia, olasz és portugál GDP-mutatók is lekörözik a magyar ütemet. A kiábrándító adatot gazdaságkutatók a Gyurcsány-csomag miatt lassuló ipari teljesítménynek, a várakozásoktól elmaradó exportnak, a beruházások gyengülésének, és a versenyképesség romlásának tulajdonítják, de jelentősen hozzájárult a stagnáláshoz a tízéves rekordon álló munkanélküliség, valamint az erőteljes csökkenést mutató belföldi kereslet. Az unió leggyorsabban növekvő állama tavaly Lettország volt, második helyen Szlovákia végzett.