Titkolóznak a Déli Áramlatról

Tíz évig nem hozható nyilvánosságra a Déli Áramlatról szóló magyar–orosz szerződéstervezet – jelentette be tegnap a pénzügyminiszter, azonban a parlamenti pártok frakcióvezetői ma reggel, vagyis a szerződés aláírásával nagyjából egy időben beletekinthetnek a papírokba. Az országgyűlési összevont bizottsági ülésen az MSZP egyértelműen támogatta, a Fidesz–KDNP pedig elutasította a vezetéképítés tervét. Az SZDSZ és az MDF akkor tartja azt pártolhatónak, ha nem akadályozza az uniós tervekben szereplő Nabucco megépítését.

A Déli Áramlatról szóló magyar–orosz szerződéstervezet tíz évig nem hozható nyilvánosságra, de Veres János pénzügyminiszter szerint az nem tartalmaz titkos záradékot. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ma írja alá Moszkvában a szerződést, ezt követően pedig a pénzügyi tárcavezető ígérete szerint nyilvános lesz a dokumentum, igaz, csak a parlamenti pártok frakcióvezetői számára.
A fentiek értelmében nem sok konkrétum került tegnap a parlament európai ügyek, gazdasági és külügyi bizottsága által tartott összevont ülésén a képviselők elé. Holott kérdés akadt bőven a magyar szakaszán félig a magyar állam, félig az orosz Gazprom tulajdonában üzemeltetendő vezeték kapcsán, ám Veres János pénzügyminiszter jóformán minden konkrétumot nélkülözve felelt azokra. Arról például, hogy a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakasza mennyibe fog kerülni hazánknak, csak annyit mondott, hogy nagyjából a teljes projekt 20-30 százalékát kell állnia a magyar–orosz 50-50 százalékos tulajdonú társaságnak. Így számításaink szerint a magyar félre a megvalósítás 1,75 milliárd dolláros, vagyis nagyjából 299,25 milliárd forintos költséget ró.
Veres János közlése szerint a szerződés azért is fontos, mert az kitér egy minimum egymilliárd köbméter kapacitású gáztározó létesítésére is hazánkban. Ez azonban a lapunk által megkeresett szakértők szerint igazából szükségtelen, hiszen jelenleg két nagyobb tározó építése is zajlik nálunk. Ausztriának sincs szüksége plusz tárolókapacitásra, így legfeljebb csak arról lehet szó, hogy a szerb vagy a román igények biztosítására fogunk bele az építkezésbe.
A legtöbb kérdés továbbra is azt érintette, mennyire zárja ki a Déli Áramlat az uniós hátszelű Nabucco-projektet. Kákosy Csaba gazdasági miniszter szerint mindkét vezetékre szükség van a gázbehozatal diverzifikálásához. Elmondása szerint kedden tárgyalt Andris Piebalgsszal, az EU energiaügyi biztosával, aki arról biztosította Magyarországot, nem jelent problémát, ha csatlakozik a Déli Áramlathoz, csak az a fontos, hogy a Nabucco megépüljön. (Piebalgs hozzáállása érthető, hiszen a vezetékkel kapcsolatos szerződést aláírta már Ausztria, Olaszország és Bulgária is.) Göncz Kinga külügyminiszter azt állította: az Egyesült Államok megérti hazánk érdekeit. Hozzátette, a Déli Áramlat és a Nabucco együttesen is csak tíz százalékát jelentené az unió gázfelhasználásának. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint azonban az Egyesült Államok nem nézi jó szemmel a történteket. A távirati iroda tudósítására hivatkozva tolmácsolta Matt Bryza amerikai helyettes külügyi államtitkár szavait, miszerint „a Déli Áramlatot eleve úgy tervezték meg, hogy blokkolja a Nabucco megvalósulását”. A Fidesszel ellentétben az SZDSZ és az MDF támogatta a szerződést azzal a feltétellel, hogy a Déli Áramlathoz való csatlakozással nem zárjuk ki magunkat a Nabuccóból.
A projekt végeleges költsége ugyan még nem ismert, de Dmitrij Medvegyev, az orosz elnöki poszt várományosa már leszögezte: mindent megtesz, hogy a Déli Áramlat kapcsán létrejövő orosz–magyar cég „a legelőnyösebb adókedvezményben részesüljön”. Hogy ez mit jelent, magyarán hazánk mekkora adókedvezményt nyújt majd a vezetéket üzemeltető vegyesvállalat részére, az, a sok egyéb kérdéssel egyetemben egyelőre szintén megválaszolatlan.

Nem lesz rendkívüli ülés. A Fidesz azt kérte a házbizottságtól és a frakcióktól, hogy közösen kezdeményezzék: Gyurcsány Ferenc ne írja alá a Déli Áramlatról szóló szerződést – közölte Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója azt követően, hogy kiderült: a szerződés aláírása előtt nem hívják össze a parlament rendkívüli ülését. Az MTI tudósítása szerint a fideszes politikus hozzátette: a frakciók csütörtökre ígértek választ. Arra a felvetésre, hogy kormányközi megállapodásnál nincs mód utólagos parlamenti ratifikációra, Répássy Róbert azt mondta: ez csak játék a szavakkal, hiszen kit képvisel a magyar kormány, ha nem a magyar államot.
– Nem a hadisírokról kötünk megállapodást, hanem egy olyan szerződésről van szó, amely évtizedekre meghatározza a Magyarország energiapolitikáját – mondta.