Tízmilliárdos csalássorozat

Félszáz takarékszövetkezetnek tízmilliárd forint kárt okozott az a bűnszervezet, amelynek négy tagját nemrégiben helyezték előzetes letartóztatásba. Egyikük, H. Ferenc a diósgyőri labdarúgócsapat korábbi tulajdonosa, illetve jelenleg is a Magyar Labdarúgó-szövetséggel (MLSZ) szerződésben álló őrző-védő cég, a Leo Security ügyvezetője.

Gyanúsított rendfenntartó. Az MLSZ sajtófőnöke, Serényi Péter lapunknak elismerte, hogy jelenleg is élő szerződésük van a H. Ferenc vezette Leo Securityval, amelynek feladata a válogatott mérkőzések rendjének fenntartása. Lapunk úgy tudja, hogy nyolc NB I-es csapat meccseit, illetve többek között a Habsburg-családot és a WestEnd City Center bevásárlóközpontot biztosítja a társaság. A H. Ferenc vezette Sportinvest Kft. 2007. január 26-án eladta a DFC Kft.-ben lévő részesedését, ezért azóta más a diósgyőri labdarúgócsapat elnöke. A férfi ezenkívül több sporttisztséget is betölt, egyebek mellett a testépítő profi liga elnöke és az utcai harcosok szövetségének alelnöke.

Bérleti szerződéseken alapuló tízmilliárd forintos csalássorozat miatt négy gyanúsítottat vett őrizetbe a napokban a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – mondta el Papp Csaba ezredes, az NNI gazdaságvédelmi főosztályának vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján. Az elkövetők a pénzből vagyontárgyakat vettek, felélték, illetve egy NB I-es futballcsapatba fektették. Ugyan a hatóság nem erősítette meg, de úgy tudjuk, hogy a diósgyőri labdarúgócsapatról van szó, amelynek az egyik gyanúsított, H. Ferenc 2007. januárig a tulajdonosa és elnöke volt. A bűncselekmény-sorozat még 2002 novemberében kezdődött, s összesen hat, úgynevezett bérbe adó céget érint. A tettesek 51 takarékszövetkezetet károsítottak meg. Azt még vizsgálják, hogy a pénzintézetek kaptak-e vissza öszszegeket az ügyletekből. Az adatok szerint az elkövetők bűnszervezetben követték el tetteiket. A házkutatásokkor a nyomozók engedély nélkül tartott lőfegyvert, gránátot is találtak, ezek eredetét ellenőrzik.
Különféle cégek – amelyek már nem tudtak igénybe venni banki hitelt, de forrásra volt szükségük – jelentkeztek a hat bérbe adó cégnél, hogy nincs pénzük megvenni a szükséges eszközöket, de bérelnék azokat. A bérbe adó társaság ezután felvette a kapcsolatot az eladóval, megvásárolta az igényelt, legtöbbször építőipari berendezést, vagy számítógépet, majd bérleti szerződéssel továbbadta a bérbevevőnek. A bérletidíj-követelést ezután eladták a takarékszövetkezetnek, a teljes érték 80 százalékáért.
A megkötött bérleti szerződéseknek azonban csak a töredéke tükrözött valós gazdasági eseményt – fejtette ki Trapp Zoltán, az NNI munkatársa. Olykor hamis okiratot nyújtottak be a követelés értékesítésekor, vagy a bérleti szerződésben feltüntetett eszköz nem is létezett. Előfordult, hogy a bérleti tárgy értéke a valósnak többszöröse volt, egy 600 ezer forint értékű fénymásolót például 10 millió forintosként tüntettek fel. Máskor ugyanazon a bérleti szerződésen alapuló követelést több takarékszövetkezetnek is eladtak az elkövetők. Trapp hangsúlyozta, hogy a hat bérbe adó cég egymással összehangoltan, egyeztetve követte el a csalást. Összesen 1450 bérleti szerződést kötöttek 315 céggel, az ezeken alapuló követelést 51 takarékszövetkezetnek értékesítették. Tizennégymilliárd forint folyt be követelésvásárlási ellenértékként, ebből négymilliárdot fizettek vissza a takarékszövetkezeteknek törlesztésként, hogy a folyamatot fenntartsák. A domoszlói pénzintézet csődbe ment az ügyletek miatt.
A bíróság négy embert helyezett előzetes letartóztatásba, valamenynyien a bérbe adó cégek vezetői voltak. A rendőrség szerint a bűnszervezet vezetője B. Attila Gábor, H. Andrea Katalin, K. László Pál, valamint 2004 decemberétől H. Ferenc volt, aki az általa tulajdonolt és vezetett vagyonvédelmi cégen, a Leo Securityn és más társaságain keresztül részben infrastruktúrát nyújtott a bűncselekmények elkövetéséhez, részben maga is irányította a bűnszervezetet. Az még nem derült ki, hol van a csalásokból származó pénz.
Az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap 2006 végi jelentése szerint a szövetkezetek alapvető hibákat követtek el a hitelezéskor. Többek között a berendezések áráról, valamint per- és tehermentességéről sem győződtek meg, sőt az is előfordult, hogy az áfát is finanszírozták, noha azt a cégek visszaigényelhették.