Alig 375 évvel azután, hogy perbe fogta és elítélte eretnekség vádja miatt, a Vatikán most emlékművet készül állítani Galileo Galilei (1564–1642) olasz csillagász-fizikus-matematikusnak. Az indoklás szerint azért, hogy méltóképpen fejezze be a tudós rehabilitását. A tervezett szobor a katolikus állam kertjében kap majd helyet – adta hírül a Times –, nem messze attól a helytől, ahol Galileit 1633-ban perbe fogták. Bűne az volt, hogy az egyház geocentrikus világképe (amely a Földet tekinti mozdulatlannak az univerzum közepén) helyett a kopernikuszi tanokat fogadta el és hirdette.
A heliocentrikus világkép szerint a Nap az univerzum központja, s körülötte kering a bolygónk. Az egyház a kopernikuszi elképzelést mint matematikai modellt elfogadta, Galilei azonban túlmenve ezen nem matematikai eszközként, hanem a valóság leírásaként tekintett a tanokra. Mindezt a Párbeszédek: a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról című, 1632-ben megjelent művében fejtette ki, ez eredményezte az említett pert. A bíró VIII. Orbán pápa volt, az ítélet 1633. június 22-én született meg. A verdikt hasonló esetekben halál volt, a tudós azonban jóakarói révén megúszta életfogytig tartó házi őrizettel. Mellékbüntetésként vissza kellett vonnia tanait, betiltották a Párbeszédeket, és eltiltották az írástól. 1642. január 8-án halt meg.
Galileo cenzúrázott műveit újra kiadták 1718-ban, hamvait 1737-ben a firenzei Santa Croce-bazilikában újratemették, a tudóst 1741-ben formálisan rehabilitálták. II. János Pál pápa 1981-ben Galilei ügyének kivizsgálására bizottságot hozott létre, majd 1992-ben – 359 évvel a per tárgyalása után – megsemmisítette az inkvizíció elmarasztaló ítéletét.
Az emlékmű közadakozásból épül, s jövőre állítják fel.
origo.hu
Lemondott az óbudai baloldali korrupciós botrány egyik főszereplője
