Kora reggel Gyurcsány elment vendégnek a Nap-keltébe. Az ember mindig reménykedik valamiben. Miben? Gyurcsány Ferenc elővette ájtatos arculatát, és az önsajnálat húrjain játszadozott: reggeltől késő estig az ország érdekében „teszi a dolgát”, vég nélkül „csinál, és csinál”, ezenkívül pizzát gyúr a fiának. Szent Isten! A másik azért parkol tilosban, mert kuglófot sütöget a gyerekének. Mi több, Dobrev szakértő és rákügyi megbízott elárulta, hogy otthon Feri főz, és maga vasalja az ingeit. Már értem, hogy Dobrev Klára milyen alapon tartogat előadásokat arról, hogy szűnjön meg a gyes és a gyed. Neki egyébként tényleg minek? Amellett, hogy Feri mos, vasal és főz, mások memoárjaiból kitetszik: az ilyen szemlőhegyi villákban az elvtársnőknek volt cselédjük, szakácsnőjük, dajkájuk, kertészük, biztonsági emberük.
Dobrev Klára nem családszociológus, nem családvédelmi szakember, mégis rittyentett egy pofás kis előadást arról, hogy a gyes meg a gyed meghülyíti a kismamákat, így a megoldás a bölcsőde meg az osztott munkaidő. Én sem vagyok szakértő, tehát értek a témához. Bölcsőde? Kiváló találmány, különösen, amikor reggel hatkor felverik a hat hónapos kisbabát, hogy fél nyolcra bevergődjenek a bölcsődébe. És képzelje Dobrev, sokkal több családnak nincs autója, mint ahánynak van. Rámpa kispórolva, gyerekkocsival felmászni az aluljáróból kész horror, a bölcsődében összefertőződni a legkönnyebb, és délután ugyanez a kálvária haza.
A kismamákat Dobrev szerint bezárták a másfél szobás panelokba, és ott tengetik szürke hétköznapjaikat. Megoldás: el kell tőlük venni a gyest meg a gyedet, és elhajtani őket dolgozni. Csak nem tudni, hová. Négyszázezer munkanélküli mellé még néhány százezer csecsemővel rendelkező anyuka, akinek az élete mégis akörül forog, hogy manócska be ne lázasodjon. A gyes összege jelenleg
28 500 forint (egy márkásabb pár cipő ára), a gyed plafonja pedig
91 700 forint (alsó hangon egy jobb minőségű férfiöltöny ára). Ez a két összeg a családi pótlékkal együtt beépül a családi kasszába. Ezek nélkül milliók háztartása végzetesen megborul. Azt mondja Dobrev, hogy kifizetjük ezt a sok pénzt, és nem nő a gyerekszám. Illetve nő az, csak nem ott, ahol kellene. Nyilván az igazi cél, hogy a gyes ne gyermekpiaci hoci-nesze legyen. Szülök, hogy pénzt kapjak! Ezért aztán a jó magyar szokás szerint dögöljön meg minden liba.
Ami pedig a rész- és osztott munkaidőt illeti: húsz évvel ezelőtt is ez volt téma a szakújságírók összejövetelein. És húsz év óta is minden összejövetelen. És azóta sincs cég, amelyiknek megérné, nincs vállalkozó, aki egy állásra két gyesen lévő anyukát alkalmazna. Ennek nyilván adó- és pénzügyi akadálya van, amelynek megoldása annak a kormánynak a kezében van, amelynek feje éppen Dobrev Klára férje.
Én sok mindent elhiszek. Elhiszem, hogy más országok nem költenek ilyen „hatalmas” összegeket a gyerekes szülők támogatására, még akkor is, ha ez nem igaz; elhiszem, hogy lusta, buta, hülye magyar nők zsebre vágják a pénzeket, és eszükbe sincs szülni; elhiszem, hogy a gyesen lévő anyukák fejében annyi ész sincs, hogy ezt a három évet közös örömmé varázsolnák a kisgyermekükkel. Még azt is elhiszem, hogy van köztük olyan, aki boldogan gépelne nyolctól ötig, ahelyett, hogy ne adj isten, otthon főzne vagy vasalna.
Nehéz azonban elhinni, hogy a szociálpolitika megváltása, ha elveszik a gyest, a gyedet vagy a családi pótlékot. Vegyék, de akkor építsék be a fizetésekbe, így biztosítva, hogy csak az kap bármiféle gyereknevelési támogatást, akinek munkaviszonya van.
Fotókon, ahogy fehérbe borult szinte az egész ország