A miniszterelnök kivonulása előtt azt vetette oda a még két hétig koalíciós társ szabad demokraták vezetőjének, hogy „de bátor lett az elnök úr”. Kóka János a parlamenti vitában úgy fogalmazott, a Munka, tudás, tulajdon programra is az a jellemző, hogy messze elkerüli a problémák gyökereinek orvoslását, mint például a 100 vagy a 48 lépés programja. A pártelnök beszédébe többször kiabáltak be MSZP-s honatyák, sérelmezvén Kóka mondandóját. Az a mondata a parlamenti patkó mindkét végén ülőkben csodálkozást váltott ki, amely így hangzott: „Azért dolgozunk, hogy 2010-ben az ország jobb állapotban legyen, mint 2006-ban, amikor átvettük elődeinktől.” Ismeretes, 2006-ban Gyurcsány Ferenc elődje Gyurcsány Ferenc volt, míg a gazdasági tárca élén Kókának Kóka. Az SZDSZ elnöke tegnap azért is éles bírálatot fogalmazott meg a programmal kapcsolatban, mert az szerinte kerüli az olyan kérdéseket, mint például a foglalkoztatás stagnálását vagy a gyakorlatilag leállt gazdasági növekedést. A még kormányon lévő politikus igazságtalannak nevezte a jelenlegi növekedésellenes adórendszert, amely egyszerre ellensége a versenyképességnek és a szolidaritásnak. Megoldásnak nem a segélyek elvonását, hanem a nagyobb jövedelműek kedvezményeinek elvonását említette, mint például a gazdag nagycsaládosok támogatásának elvételét. – Tudjuk, ez sok érdeksérelemmel jár, és a miniszterelnök úr mostanában nem híve a sérelemmel is járó változtatásoknak – hangsúlyozta Kóka János.
A nagycsaládosokra reagálva Molnár Béla KDNP-s vezérszónok megkérdezte Kóka Jánostól, melyik országról beszél, hiszen éppen őket sújtják legjobban a kormány intézkedései, a mostani adórendszer. Ugyanakkor maximálisan egyetértett az SZDSZ elnökével abban, hogy Gyurcsány Ferenc és Kóka János kormányzása alatt katasztrofális állapotba került a gazdaság.
A kormány Munka, tudás, tulajdon programjának célja, hogy munkához segítse a hátrányos helyzetű embereket, korszerűsítse a magyar közoktatást és közművelődést, valamint tulajdonhoz juttassa a társadalom széles rétegeit – erről már Hiller István oktatási és Lamperth Mónika szociális miniszter beszélt a kormány nevében. Előbbi szerint a közművelődésre évente 130-140 milliárd forint pluszforrást biztosítanának, főképp uniós támogatásból. Hozzátette, a program egyik alappillére a bölcsődei, óvodai és védőnői rendszer fejlesztése. Révész Máriusz, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: ahelyett, hogy megfelelően előkészített törvényeket terjesztene az Országgyűlés elé a kormány, újra ígérgető programokat készít. A szocialista kormányzás után egyre több vállalkozás megy csődbe, több a munkanélküli, a magyar diákok mérhető teljesítménye csökken, és eközben a kormány legfőbb problémája, hogyan tömje meg a pártkasszákat a digitális táblák beszerzése kapcsán.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
