Akciós betétekkel csábítanak a bankok

Emelkedhetnek a hitel- és a betéti kamatok a Magyar Nemzeti Bank alapkamat-emelésének hatására. A hitelek drágulása elsősorban attól függ, hogy a bankok mennyi megtakarítást tudnak begyűjteni, s mennyi pénzt kell drágábban, külföldről kölcsönözniük. A hazai bankok sokkal inkább függnek a külföldi forrásoktól, mint a környező országok pénzintézetei – derül ki egy jegybanki felmérésből. Ezért a pénzintézetek betéti akciókkal próbálják magukhoz csalogatni a megtakarításokat.

Csécsi László
2008. 04. 28. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hasznot húzhatnak a pénzintézetek a jegybanki alapkamat emeléséből, ha a hitelek kamatait hamar hozzáigazítják a megnövekedett alapkamathoz, ám a betéti kamatok csak később követik az emelkedést. Vagyis nagyobb összeg érkezik hozzájuk a kölcsönökből, míg a betétek után kifizetendő pénz lassabban növekszik. A pénzintézetek tájékoztatása szerint ugyanakkor jelenleg épp ellentétes folyamat zajlik a piacon. A hitelek kamatait ugyanis a bankok az erős versenyre való tekintettel nem merik megemelni, míg a betétekre, szintén a verseny miatt, egyre jobb hozamot kínálnak.
– Az erős piaci verseny miatt belátható időn belül nem számítunk a hitelek kamatainak jelentős emelkedésére, hiszen egyre nagyobb árkedvezményeket kínálnak a bankok, főleg az ingatlanhitelezésben – nyilatkozta lapunknak a CIB Bank. A pénzintézet szerint a magasabb alapkamat hatása inkább a betéti akcióiban jelenhet meg. A piacon nemrégiben megjelent akciós betétek általában nyolc-kilenc százalék körüli évesített hozamot ígérnek.
A betéti kamatok emelkedése – az alapkamat emelkedésén túl – annak is köszönhető, hogy a bankok egyre drágábban jutnak pénzforráshoz, ezért a megtakarítások begyűjtése még nagyobb jelentőségű, mint korábban. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik napokban megjelent közleménye külön felhívja a figyelmet a hitelek és a betétek arányának a romlására. Jelenleg csaknem másfélszer annyi hiteltartozásunk van, mint amennyi megtakarításunk. Ez az arány minden közép-európai országban sokkal kedvezőbb, mint nálunk. A bankok a hitelekre szánt összegek egyre nagyobb részét, jelenleg a harmadát külföldről szerzik be. A környező országok közül egyedül Romániában szorulnak rá a bankok hasonló mértékben a külföldi forrásokra, a többieknél ez az arány jóval alacsonyabb, s egyiküknél sem éri el a 20 százalékot. A hazai bankok egyre inkább függnek a külföldi pénzektől – figyelmeztet a jegybank.
A Budapest Bank szintén a betéti kamatok emelkedését jósolja. – A pénzintézetek többsége egy-egy húzó terméknél valószínűleg még az MNB-nél is nagyobbat emel a betéti kamatokon. Ráadásul a pénzpiac nagyobb része az alapkamat további növekedésére számít, ami még magasabbra lendítheti a betéti kamatokat – nyilatkozták a Budapest Banknál.
A hitelek esetében ugyanakkor bonyolultabb a helyzet, mivel a lakossági hitelezési piacon mind az új kihelyezések, mind a meglévő állományok legnagyobb része devizaalapú. Ezek kamatait a forint alapkamat-növekedése közvetlenül nem befolyásolja – nyilatkozta lapunknak Tölgyesi Zoltán, a Raiffeisen Bank főosztályvezetője. Viszont a forintalapú hitelek kamataira hatással lehet az MNB döntése, de kérdés, hogy a hitelintézetek mennyit mernek az ügyfelek nyakába varrni megemelkedett költségeikből.

Romló fizetőképesség. A kritikus szinthez közelít a legszegényebb, semmilyen megtakarítással nem rendelkező háztartások eladósodása – állítja a Magyar Nemzeti Bank. Jelenleg minden tizenkettedik háztartás veszélyeztetett. Esetükben több megy el a megélhetésre és a hiteltörlesztésre, mint a teljes jövedelmük. A lakosság veszélyeztetett nyolc százaléka az összes tartozás 19 százalékát halmozta fel. A Nemzetközi Bankárképző Központ elemzése szerint a lakosság hitelállománya tavaly úgy emelkedett, hogy azzal sem jövedelme, sem vagyona, de még fogyasztása sem tartott lépést – adta hírül az MTI. A tartozások a tavalyi év végén 8100 milliárd forintot tettek ki, ami 20 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, a szabad felhasználású jelzáloghitelek 65 százalékkal gyarapodtak. Az adatok arra engednek következtetni, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitelek alapvetően a fogyasztás fenntartását szolgálták. Tavaly a növekvő adósságállomány mellett nagyon jelentősen csökkentek a kimutatott reálkeresetek, ami a lakosság fizetőképességének romlását vetíti előre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.