Hasznot húzhatnak a pénzintézetek a jegybanki alapkamat emeléséből, ha a hitelek kamatait hamar hozzáigazítják a megnövekedett alapkamathoz, ám a betéti kamatok csak később követik az emelkedést. Vagyis nagyobb összeg érkezik hozzájuk a kölcsönökből, míg a betétek után kifizetendő pénz lassabban növekszik. A pénzintézetek tájékoztatása szerint ugyanakkor jelenleg épp ellentétes folyamat zajlik a piacon. A hitelek kamatait ugyanis a bankok az erős versenyre való tekintettel nem merik megemelni, míg a betétekre, szintén a verseny miatt, egyre jobb hozamot kínálnak.
– Az erős piaci verseny miatt belátható időn belül nem számítunk a hitelek kamatainak jelentős emelkedésére, hiszen egyre nagyobb árkedvezményeket kínálnak a bankok, főleg az ingatlanhitelezésben – nyilatkozta lapunknak a CIB Bank. A pénzintézet szerint a magasabb alapkamat hatása inkább a betéti akcióiban jelenhet meg. A piacon nemrégiben megjelent akciós betétek általában nyolc-kilenc százalék körüli évesített hozamot ígérnek.
A betéti kamatok emelkedése – az alapkamat emelkedésén túl – annak is köszönhető, hogy a bankok egyre drágábban jutnak pénzforráshoz, ezért a megtakarítások begyűjtése még nagyobb jelentőségű, mint korábban. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik napokban megjelent közleménye külön felhívja a figyelmet a hitelek és a betétek arányának a romlására. Jelenleg csaknem másfélszer annyi hiteltartozásunk van, mint amennyi megtakarításunk. Ez az arány minden közép-európai országban sokkal kedvezőbb, mint nálunk. A bankok a hitelekre szánt összegek egyre nagyobb részét, jelenleg a harmadát külföldről szerzik be. A környező országok közül egyedül Romániában szorulnak rá a bankok hasonló mértékben a külföldi forrásokra, a többieknél ez az arány jóval alacsonyabb, s egyiküknél sem éri el a 20 százalékot. A hazai bankok egyre inkább függnek a külföldi pénzektől – figyelmeztet a jegybank.
A Budapest Bank szintén a betéti kamatok emelkedését jósolja. – A pénzintézetek többsége egy-egy húzó terméknél valószínűleg még az MNB-nél is nagyobbat emel a betéti kamatokon. Ráadásul a pénzpiac nagyobb része az alapkamat további növekedésére számít, ami még magasabbra lendítheti a betéti kamatokat – nyilatkozták a Budapest Banknál.
A hitelek esetében ugyanakkor bonyolultabb a helyzet, mivel a lakossági hitelezési piacon mind az új kihelyezések, mind a meglévő állományok legnagyobb része devizaalapú. Ezek kamatait a forint alapkamat-növekedése közvetlenül nem befolyásolja – nyilatkozta lapunknak Tölgyesi Zoltán, a Raiffeisen Bank főosztályvezetője. Viszont a forintalapú hitelek kamataira hatással lehet az MNB döntése, de kérdés, hogy a hitelintézetek mennyit mernek az ügyfelek nyakába varrni megemelkedett költségeikből.
Romló fizetőképesség. A kritikus szinthez közelít a legszegényebb, semmilyen megtakarítással nem rendelkező háztartások eladósodása – állítja a Magyar Nemzeti Bank. Jelenleg minden tizenkettedik háztartás veszélyeztetett. Esetükben több megy el a megélhetésre és a hiteltörlesztésre, mint a teljes jövedelmük. A lakosság veszélyeztetett nyolc százaléka az összes tartozás 19 százalékát halmozta fel. A Nemzetközi Bankárképző Központ elemzése szerint a lakosság hitelállománya tavaly úgy emelkedett, hogy azzal sem jövedelme, sem vagyona, de még fogyasztása sem tartott lépést – adta hírül az MTI. A tartozások a tavalyi év végén 8100 milliárd forintot tettek ki, ami 20 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, a szabad felhasználású jelzáloghitelek 65 százalékkal gyarapodtak. Az adatok arra engednek következtetni, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitelek alapvetően a fogyasztás fenntartását szolgálták. Tavaly a növekvő adósságállomány mellett nagyon jelentősen csökkentek a kimutatott reálkeresetek, ami a lakosság fizetőképességének romlását vetíti előre.
origo.hu
Orbán Viktor: Szerdán csak jó hírek lesznek! - videó
