– Tavaly december 13-án járt le ombudsmani megbízatása, április 1-jétől pedig a hivatal vezetője lesz. Közben mivel töltötte az idejét?
– Egy percre sem hagytam el a hivatalt. Az Országgyűlés tavaly december 18-án döntött úgy: nem választ meg további hat évre adatvédelmi biztosnak. Szabó Máté ombudsman januártól szakértőnek kért fel. Segítem a munkáját. Ez nem a napi ügyekre vonatkozik, hanem általános kérdésekre. Az ombudsmanok közös hivatalát április 1-jétől vezetem.
– Államtitkári rangban?
– Igen, de nem ez a fontos. Sokat gondolkodtam, eleget tegyek-e a megtisztelő felkérésnek. Volt, aki azt mondta, te odamész portásnak, ahol igazgató voltál. Nem szeretném minősíteni ezt a felvetést. Az állampolgárok jogainak érvényesítése a fő cél. Aki emellett kötelezi el magát, lényeges tisztséget tölt be akkor is, ha nem ombudsmanként, hanem a biztosok hivatalának vezetőjeként dolgozik. Rövid gondolkodás után tehát elvállaltam a feladatot.
– Kellemetlen lehetett, amikor a parlamentben leszavazták.
– Aki hat évre szóló megbízatást vállal, annak tudnia kell, hogy a hat év egyszer letelik. Megtisztelőnek tartom, hogy a köztársasági elnök újra jelölt, alkalmasnak tartott a posztra. Ami a kérdést illeti, arról ismerőseim azt mondták: örülhetsz, mert több szavazatot kaptál, mint a költségvetési törvény. A kétharmadot ugyan nem értem el, ám a képviselőknek jóval több mint fele mellettem voksolt.
– Jól járnak önnel az országgyűlési biztosok. Mindent tud az állampolgári jogok védelméről, amit tudni lehet. Hogyan kamatoztathatja ismereteit?
– A hazai és a nemzetközi kapcsolatok ápolása, fejlesztése lesz a fő feladatom. Ez magába foglalja a jogpropagandát, az együttműködést a sajtóval és más szervezetekkel. A médiával eddig kifogástalan volt az összeköttetésem, s számítok a sajtóra a jövőben is. Nyilatkozataimat, szavaimat sohasem forgatták ki, a tőlem kapott információkkal nem éltek vissza.
– Jelenleg nem teljes az ombudsmanok létszáma. Az Országgyűlés hamarosan harmadszor szavaz az adatvédelmi és a zöldbiztos személyéről. Nem teszi ez működésképtelenné ezt a fontos alkotmányos intézményt?
– Környezetvédelmi ügyek, panaszok eddig is voltak, azokat jelenleg az általános biztos intézi el. Egyúttal helyettesíti a hiányzó adatvédelmi ombudsmant. Jó lenne ugyanakkor, ha a két üres pozíciót minél előbb betöltenék.
– Vajon kizárólag az államfő jelölési gyakorlata az oka annak, hogy még nem választották meg az új biztosokat?
– Szerintem igaz az, hogy az országgyűlési biztos a politika nézőpontjából ítélve tüske a köröm alatt. A súlyok és ellensúlyok rendszerében az ombudsman az állampolgárok alkotmányos jogait védő független intézmény. Sokszor tesz és mond olyat, ami a hatalomnak nem tetszik. Mégis úgy gondolom, rossz fényt vett az Országgyűlésre, ha a tisztségeket nem tudja betölteni.
– A nemzetközi kapcsolat építésében a hírek szerint ön máris segítséget nyújtott a továbblépéshez. Nemrégiben Izraelben járt. Mit intézett ott?
– Az Európai Unió által támogatott program keretében jártam Szabó Máté ombudsmannal együtt Izraelben. Az ottani adatvédelmi szervezet és jogi szabályozás fejlesztéséhez, minősítéséhez járulhatunk hozzá, ha elnyerjük a megbízatást. Izrael adatvédelme ennek a folyamatnak a végén válhat kompatibilissé az EU rendszerével.
– Mi a véleménye az Amerikai Egyesült Államokba utazó magyar állampolgárok vízumkötelezettségének eltörléséről?
– Ez bonyolult és összetett kérdés, sok adatvédelmi aspektussal. Az Európai Unió tanácsadó testülete, 29. számú munkabizottsága többször bírálta az Amerikai Egyesült Államok adatkezelési gyakorlatát. Szuverenitásának érvényesítéséért ugyanakkor minden állam, így az Egyesült Államok is igyekszik feltételekhez kötni a beutazást. Az utazni szándékozók eldönthetik, vállalják-e a következményeket. A magyar állampolgárok nyilatkozattételi jogát – mint emlékezetes – azt követően foglalták törvénybe, hogy Sólyom László megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az e tárgykörben elfogadott jogszabályt. Azt a beleegyező nyilatkozat megismerése után is nehéz megítélni, mennyiben önkéntes az utazók hozzájárulása szenzitív, különleges ada-taik kezeléséhez. Ilyenek az étkezési szokásokra, a betegségre, a politikai meggyőződésre utaló információk. A kétoldalú megállapodások rendszere, módszere az újonnan csatlakozó uniós tagállamokkal végül is eredményre vezetett.
– Adatvédelmi biztosként ön korábban állásfoglalást adott ki arról, hogy milyen védelem illesse a megszűnt, átszervezett egészségügyi intézmények, kórházak adattáraiban lévő információkat. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, a Lipótmező egyesek szerint ebből a szempontból is gyászos képet mutat. Kezelés alatt álló betegek új orvosai nem tudnak hozzájutni az OPNI-ban őrzött kórlapokhoz. Mások attól tartanak, hogy visszaélnek adataikkal. Hogyan látja, megvalósultak az ajánlásai?
– Ajánlásomat éppen azért adtam ki, hogy az állampolgárokat ne érje sérelem. Az egészségügyi információk mint különleges adatok fokozott védelemre szorulnak. Kérdés volt, mi történjék azokkal az adatokkal, amelyeket nem kellett utódintézményeknek átadni. Az ilyen információk ugyanis a törvényben előírt ideig nem semmisíthetők meg, és nem kerülhetnek illetéktelen kezekbe. Előfordulhat, hogy az állampolgárnak tíz év múlva lesz szüksége bizonyos adatokra, például kórlapokra vagy szövetmintákra. Ilyenkor nem lehet az a válasz, hogy az érintett annak idején biztos megkapta a papírokat. Az előírt védelmi időn belül az adatkezelőnek ezeket kérésre ki kell adnia.
– A hírek szerint az OPNI betegeinek egy részét szélnek eresztették, a dokumentumokat pedig az egészségügyben tapasztalható fejetlenség közepette adott pillanatban esetleg bedarálják. Ön nem így látja ezt?
– A téma iránt érdeklődő egykori ombudsmanként a napokban elmentem a Lipótmezőre, és azt tapasztaltam, hogy a dokumentációt becsomagolva, raklapokra helyezve tárolják. Ezután minden bizonynyal átszállítják a kormány által erre a célra kijelölt helyre, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetbe. Itt őrzik majd a más intézményeknek át nem adott dokumentációt. Ez a röntgenleletekre, a filmekre és az elektronikai úton rögzített információkra is vonatkozik. Az OPNI-ban tudtommal semmilyen adatot nem semmisítettek és nem is semmisíthetnek meg. Információk nem kerülhetnek illetéktelenekhez.
– Moszkvában nemrégiben aláírták a Déli Áramlat elnevezésű gázvezetékrendszer magyarországi szakaszának létrehozásáról szóló kormányközi magánjogi megállapodást. A szerződés szövegét a Külügyminisztérium honlapján nyilvánosságra hozták ugyan, ám egyes közlések szerint a háttér-információk tíz évig titkosak. Miért nem lehet megtudni azt, kik és milyen tevékenységgel vettek részt a megállapodás kimunkálásában?
– A konkrét ügyről nem nyilatkozhatok, általánosságban pedig azt közölhetem, hogy az adatvédelem és az információszabadság az érem két oldala. Ez azt jelenti, hogy az állampolgár adatait az állam csak olyan mértékben ismerheti meg, amilyenben a működéséhez erre feltétlenül szükség van, az államnak viszont átláthatónak kell lennie. A polgárok a teljes átláthatóság révén tudják ellenőrizni a közhatalom működését. Kivétel az államtitok, a szolgálati titok és az üzleti titok, valamint a döntések előkészítését szolgáló információ. Utóbbi tíz évig védelmet élvez. A tízéves korlátozás indoka az, hogy a döntés előkészítésekor keletkezett adatok nyilvánosságra hozatala ne befolyásolja az igazgatási szervezet működését. Például a kormányülés után nem célszerű nyilvánosságra hozni, ki miként szólt hozzá az előterjesztéshez, mert ez szétzilálhatná a döntés végrehajtását. Valamely kormányközi magánjogi szerződés megkötésekor szerintem nem hozható fel az az indok, hogy az előkészítést szolgáló adatok tíz évig nem nyilvánosak. A szerződés ugyanis nem közigazgatási döntés, s ha az volna, sem lehetne a hozzákapcsolódó információkat titokba tartani. Az ügy költségvetési vonzatai éppen a részinformációk, a háttéradatok megismerhetősége mellett szólnak. A nyilvánosság elől a gyártástechnológiai leírások a biztonságpolitikai kérdések zárhatók el. Ezek is csak akkor, ha államtitokká minősítik őket.
– Hatéves ombudsmani tevékenységének melyek voltak a legfontosabb eredményei?
– Azt tartom a legfontosabbnak, hogy a polgárokat sikerült érzékennyé tennem adatvédelmi jogaik iránt. Szép időszak volt az elmúlt hat esztendő azért is, mert ekkor csatlakoztunk az unióhoz és a schengeni határvédelmi rendszerhez. Azonban nem minden ajánlásomat fogadták meg a címzettek. Nem készült például törvény a politikai marketingről, vagyis arról, hogy a pártok ne használhassák fel korlátlanul az állampolgárok adatait választási és egyéb felhívásaik terjesztéséhez. Az adatvédelmi ügyek száma működésem idején megháromszorozódott az előző hat év időszakához képest. Úgy vélem, ez visszaigazolja azokat a törekvéseimet, amelyekkel igyekeztem felhívni a figyelmet az adatvédelem fontosságára.
origo.hu
Szokatlan keresztnevek hódítanak: így változik a névadási trend
