Beatrix királyné hozománya

A Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából rendezett reneszánsz év újabb kiállítása nyílt meg tegnap az Iparművészeti Múzeumban, a tárlat a XV. század végi itáliai luxusművesség kiemelt műfaját, a majolikaművészetet mutatja be. A részben töredékes, de nagyon gazdag magyarországi anyagot Itáliából kölcsönzött, hasonló stílusú, ép tárgyak egészítik ki a bemutatón, rámutatva a magyar királyság és az itáliai majolikaművészet központjai közötti élénk kapcsolatokra.

Mátyás ifjú felesége, Aragóniai Beatrix már 1476-os házasságkötésük előtt ismerte és kedvelte a keleti eredetű művészi majolikát, ahogyan arra a kiállítás első fejezete utal. Itt a közel-keleti kezdetekkel, hispano-moreszk lüszteres töredékekkel, ibériai padlócsempékkel, valamint az első itáliai, orvietói és firenzei félmajolikákkal együtt láthatjuk a legjelentősebb majolikaközpontok reprezentatív darabjait. A kiállítás következő egysége a magyarországi régészeti emlékeket mutatja be, amelyek tanulsága szerint Budán itáliai mesterek műhelyt is alapítottak. Az ásatásokról ismert töredékes anyagnál azonban nagyobb jelentőségű az a fényűző készlet, amelyből három nagyobb és egy kisebb dísztál maradt fenn a világ nagy múzeumaiban. A Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix címereivel díszített, úgynevezett Corvin-tálak a XV. század majolikaművészetének csúcspontját jelentik. A készlet egyben az első jelentős uralkodói megrendelés volt, amely az Alpokon túlról érkezett Itáliába. A tálak készítési helye az Adria parti Pesaro lehetett, ahol a Beatrix királynővel rokon Sforza család uralkodott. A kiállítás a készletből hármat mutat be a New York-i Metropolitan Museum of Art, a londoni Victoria and Albert Museum és a berkeleyi Phoebe A. Hearst Museum of Anthropology gyűjteményéből.
A kiállítás utolsó termében a Medici-kárpitok társaságában állítják ki azt a több mint ötszáz hat- és háromszögletű csempéből álló padlóburkolatot, amely valószínűleg egy reneszánsz kori reprezentatív épület belsejének díszítésére készült. A felvidéki Farkashidán, egy beomlott föld alatti raktárból 1909-ben megtalált csempék tervrajzai Firenzéből kerültek az oxfordi Christ Church College gyűjteményébe. A kutatók e rajzokat Leonardo da Vinci vagy egyik tanítványa munkájának tartják.