Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a múlt héten panasznapot tartott Debrecenben, ám ezt megelőzően vizsgálatot rendelt el a menekülttábor ügyében. Ennek eredményéről Szabó Máté lapunk érdeklődésére úgy nyilatkozott: józan észszel is felmérhető, milyen következményekkel jár, ha egymással hosszú ideje konfliktusban álló etnikai csoportok elkülönítésére nincs mód a menekülttáborokban. – Ez az új rendszerből következik, ami láthatóan nem jó – vélekedett, ajánlási jogával viszont ebben a kérdésben nem élt. Ajánlást fogalmazott meg ellenben arról, miszerint a menekülttáborban elhelyezett gyermekek alkotmányos joga, hogy óvodai ellátásban részesüljenek, és erről a városnak gondoskodnia kell.
A rendészeti minisztérium által január elejétől bevezetett rendszer a debreceni menekülteket befogadó állomás esetében azt jelenti, hogy olyan menedékeseknek is helyet kell adni, akikről csak hónapokig tartó vizsgálat eredményeként derül majd ki, hogy maradhatnak, vagy a befogadásuk jelentette kockázat miatt el kell hagyniuk az országot. A világ legkülönfélébb tájairól érkezők elkülönítésére az új rendszer nem ad lehetőséget, szabadon mozoghatnak a táborban és a városban, szabadon gondoskodhatnak lakhatásukról, saját ellátásukról is. E roppant liberális és humánus megoldás viszont nem feltétlenül vezet optimális eredményhez. A státusukban bizonytalan, gyakorlatilag nincstelen, a városhoz semmilyen szállal nem kötődő, idegen kultúrákból érkezett emberek – akik számtalanszor etnikai alapon egymással szemben is ellenséges érzéseket táplálnak – nem mindig képesek betartani az emberi együttélés elemi szabályait.
A helyzet mostanra annyira eldurvult, hogy a tábor személyzete az odavezényelt rendőrökkel közösen sem képes fenntartani a rendet. De már tavaly is azzal kellett szembenézni, hogy az összes Debrecenben elkövetett szabálysértés tíz százaléka az ő számlájukra írható.
Ezért is kezdeményezte a környékbeli lakosság nyomására Kósa Lajos polgármester közgyűlési felhatalmazással néhány napja Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszternél, hogy a tábort zárják be, válasz azonban még nem érkezett.
Több jogvédő szervezet – köztük a Magyar Helsinki Bizottság és a Menedék Egyesület – ugyanakkor tiltakozik Kósa kezdeményezése ellen. „Debrecenben 1995 óta zavartalanul működik a menekülttábor, ezért érthetetlen a város vezetésének jelenlegi terve. A kitelepítés mellett felhozott érvek alaptalanok. Bizonyosan valótlan állítás, hogy a helyi szabálysértések tíz százalékát tavaly menekültek követték volna el, hiszen a külföldiek által elkövetett szabálysértések száma Kósa Lajos elmondása szerint 146, az pedig lehetetlen, hogy Debrecenben egy év alatt összesen 1460 szabálysértést követnének el” – írták közleményükben. S azzal érveltek, hogy a menedékkérők nem jelentenek különös biztonsági kockázatot a társadalomra, egy demokratikus országban a többségtől eltérő kulturális és társadalmi háttér sem indokolhat diszkriminatív fellépést egy társadalmi csoporttal szemben. A menekültek támogatása és befogadása erkölcsi és egyben jogi kötelességünk.
origo.hu
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat
