Visszaléptünk a kádári rendszerbe?

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint aggályos és a Kádár-rendszert idézi, hogy a rendőrség a háromnapos bejelentési határidő figyelmen kívül hagyásával tudomásul vette az egyik április 11-i, Hollán Ernő utcai rendezvényt (az SZDSZ által szervezett „antifasiszta” tüntetést). Eközben lapunk megtudta: egy országos főkapitányi utasítás értelmében a megyei rendőr-főkapitányságok nem vehetnek át soraikba budapesti rendőröket, mivel az súlyos gondot okozna az amúgy is létszámhiányos BRFK feladatellátásában.

Rendkívül aggályosnak és veszélyes precedensnek tartja az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, hogy a rendőrség az egyik április 11-i, Hollán Ernő utcai rendezvényt nem a törvényben rögzített háromnapos bejelentési határidő figyelembevételével vette tudomásul. Szabó Máté ombudsman tegnap a városligeti rendőrnapon lapunknak úgy nyilatkozott: ezzel gyakorlatilag visszaléptünk a rendszerváltozás előtti időkbe, a Kádár-rendszerbe, amikor nem a törvény szövege, hanem a hatóság szava volt a mérvadó. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint ez egy jogbiztonságot veszélyeztető döntés volt, ráadásul éppen akkor, amikor az emberek bizalma amúgy is megingott a közhivatalokban. (Emlékezetes, az SZDSZ által április 11-re szervezett „antifasiszta” tüntetést annak ellenére tudomásul vette a BRFK, hogy kicsúsztak a háromnapos határidőből.)
Szabó Máté a Magyar Nemzetnek arról is beszélt, hogy még folyamatban vannak azok a vizsgálatok, amelyeket a március 15-i, illetve az áprilisi, Hollán Ernő utcai kettős tüntetések kapcsán indított. Ezek előreláthatólag május közepére zárulhatnak le, de a munkát nehezíti, hogy minden jelentősebb tüntetés után újabb és újabb bonyolult kérdések vetődnek föl, amelyeket szintén alaposan körül kell járniuk.
*
A Hollán Ernő utcai rendezvényekkel összefüggésben az úgynevezett „flashmob” (villámcsődület) fogalma váltott ki vitákat. Erről az ombudsman azt mondta: csak abban az esetben nevezhető flashmobnak egy akció, ha annak nincs politikai üzenete, célja. – A Hollán Ernő utcába szervezett első megmozdulás egy flashmobnak álcázott tüntetés volt – mutatott rá Szabó Máté.
Az ombudsman összegzése szerint az utcai tüntetésekkel kapcsolatban a helyzet ma jobbnak tűnik, mint 2006-ban, de a társadalom bizalomvesztése miatt az erőszakra való hajlam növekedett, és ez nemcsak a demonstrációkon, hanem más formában (például az iskolai tanárveréseknél) is lecsapódik.
Bencze József országos rendőrfőkapitány a tegnapi rendőrnapon azt mondta: a rendőrségnek tavaly sikerült helyreállítania a 2006. őszi események miatti megtépázott tekintélyét és az ebből fakadó közbizalomvesztést azzal, hogy feladataikat jól oldották meg.
Tóth Gábor budapesti főkapitány ugyanitt arról beszélt: a gyülekezési törvény módosításra szorul. Az ombudsmani vizsgálat kapcsán úgy vélte, hogy a hiba lehetősége benne van a rendőrök munkájában egy-egy tüntetésen is, hiszen nem az íróasztal mögött, hanem a helyszínen, néhány másodperc alatt kell döntéseket hozniuk. Tóth szerint az év legnagyobb feladata, hogy az eddig elért eredményeket megőrizzék, amit nehezít a BRFK-t sújtó mintegy 1000-1500 fős létszámhiány.
Eközben Draskovics Tibor rendészeti miniszter a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: néhány héten belül nyilvánosságra hozzák a budapesti rendőrlakásprogram részleteit, amellyel a létszámhiányt igyekeznek enyhíteni.