Információink szerint nem volt szabályszerű kormányülés akkor, amikor a hivatalos magyarázat szerint a kabinet tagjai döntöttek az önkormányzatok titkosszolgálati megfigyelését lehetővé tevő határozatról. Tegnap háromszor is lehetősége lett volna Szilvásy Györgynek, illetve a kormánynak reagálnia arra, hogy kik szavaztak az óriási botrányt kiváltó rendelkezésről. Lapunk tegnap a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszternek szegezte kérdését, de Szilvásy nem kívánt érdemben szóba állni a Magyar Nemzettel, mint ahogy Szűcs Lajos fideszes képviselő is ugyanerről érdeklődött a parlament tegnapi ülésén, ám ő sem kapott választ. Lapunk elektronikus úton eljuttatott kérdéseire pedig a Kormányszóvivői Iroda lapzártánkig nem jelzett vissza. Kiderült ugyanis, hogy az SZDSZ kormánytagjai nem voltak jelen azon a márciusi állítólagos kormányülésen, amikor kibővítették a „nemzetbiztonsági védelem” alá eső szervek körét. Információink szerint több szocialista kormánytag sem vett részt ezen a kormányülésen, hiszen Bajnai Gordon uniós pénzek felhasználását is felügyelő önkormányzati tárcavezető sem erősítette meg lapunknak, hogy jelen volt.
Az Országgyűlés tegnapi ülése lényegében az újabb megfigyelési botrányról szólt. Kósa Lajos fideszes képviselő szerint a demokrácia halálát jelenti, ha nem tudják visszavonatni a törvénytelen és a diktatúrákat idéző rendelkezést. – A kormánynak nincs felhatalmazása a nemzetbiztonsági törvény alapján az önkormányzatok és intézményeik megfigyelésére, lehallgatására, iratainak bekéretésére, számítógépeik ellenőrzésére és házkutatásokra, amely miatt elfogadták ezt a rendeletet – hangsúlyozta Debrecen polgármestere. Ismét kifejtette, hogy a határozattal lényegében lehetővé tették a teljes magyar politikai elit lehallgatását, ugyanis ehhez elegendő Draskovics Tibor igazságügyi miniszter engedélye. Értetlenségét fejezte ki, hogy amíg a kormány a zuglói önkormányzat esetében – mivel kerületről van szó – elrendeli az objektumvédelmet és megfigyelést, addig Hajdúböszörmény esetében nem (utóbbi nem megyei jogú város), holott a két testület ugyanolyan jogosítványokkal rendelkezik, akár az uniós források felhasználását illetően is, amelyre Szilvásy György is hivatkozott a kormányhatározat kapcsán. A Fidesz alelnöke megjegyezte: Szilvásy hazudott, mivel a tárca nélküli miniszter az 1998-ban elfogadott rendelkezést a mostanihoz hasonlította, ám a korábbi a választott önkormányzati képviselők megfigyelését nem tette lehetővé. Azt pedig, hogy Szilvásy György szerint az önkormányzatok nemzetbiztonsági védelme nem kötelező, hanem kölcsönös megállapodásoktól függene, szánalmas magyarázkodásnak minősítette, mert a kormányhatározat elfogadása óta a szolgálatok egyetlen érintett helyhatósággal sem kezdeményeztek tárgyalásokat. Ha a kormány ilyen rendelkezéseket hoz, akkor egyértelmű, van valamilyen célja, méghozzá az intézmények kontrollja, s a begyűjtött információkat akár zsarolásra használhatják fel a kisebbségi kormányzás miatti kétségbeesésükben.
Demeter Ervin szintén arról beszélt a Ház tegnapi ülésén, hogy Gyurcsány Ferencnek semmi sem drága a hatalma megtartása érdekében. A fideszes politikus információja szerint a Nemzetbiztonsági Hivatalnál is sokan attól tartanak, hogy a törvénytelen kormányhatározat végrehajtására utasítják őket. Ugyanakkor ennek fényében már világossá vált számára is, miért ragaszkodott Szilvásy és a miniszterelnök Laborc Sándor NBH-főigazgatóvá történő kinevezéséhez, még olyan áron is, hogy a parlament szakbizottsága nem tartotta arra alkalmasnak a KGB-akadémián végzett titkosszolgát. Demeter Ervin szerint nem az önkormányzatokat, hanem Veres János pénzügyminisztert kell megvédeni, hogy ne kerüljön üzleti kapcsolatba bűnözőkkel, meg Gyurcsány Ferencet, hogy az általa korábban vezetett minisztériumból ne lehessen talicskával kitolni a pénzeket.
Szilvásy György tegnap valótlanul állította, hogy az Orbán-kormány idején is ugyanez a rendelkezés állt hatályban, mint amit most márciusban módosítottak. A szakminiszter szerint „a Fidesz mellébeszél”, nem használják fel a titkosszolgálatokat pártpolitikai célokra. Visszautasította, hogy a kisebbségi kormányzás és a kormányhatározat között összefüggés lenne. Azt bizonygatta, hogy az NBH törvényi felhatalmazással látja el az egyes intézmények, cégek és szervezetek védelmét, amely prevenciós jellegű, a szervezett bűnözéstől óv. – Ettől az évtől jelentős uniós pénzek érkeznek az országba, a források tiszta és törvényes felhasználása mindenkinek az érdeke – mondta a kormányfő egyik legfőbb bizalmasa, egykori KISZ-es társa. Ennek kapcsán Demeter Ervin felhívta a tárcavezető figyelmét arra, hogy már 2004-től érkeznek pénzek az EU-tól.
Rogán Antal (Fidesz) azt tette szóvá, hogy a mindenféle – az érintettekkel lefolytatott tárgyalásokat – mellőző eljárás önmagában is elgondolkodtató attól a kormánytól, amely éppen most hirdette meg a párbeszéd politikáját. Szilvásy megismételte: ha az önkormányzatok nem akarnak a védelemről párbeszédet folytatni, akkor az nem is jön létre.
Az SZDSZ meglepő módon támogatta tegnap Szilvásy Györgyöt, hiszen mind Kósa Lajos, mind Demeter Ervin interpellációjára adott válaszát elfogadta. Két napja még a szabad demokraták is értetlenségüket fejezték ki az önkormányzatok titkosszolgálati megfigyelését lehetővé tevő rendelkezések miatt, mivel azokról nélkülük szavazott a kormány, sőt tudomásuk sem volt a kormányhatározatról. Tegnap azonban a titokminiszter az SZDSZ zárt frakcióülésén tájékoztatta a kisebbik kormánypárt képviselőit, s ezután Gulyás József, a nemzetbiztonsági bizottság SZDSZ-es tagja már azt mondta: nem kötelezettség, hanem lehetőség az önkormányzatok számára a nemzetbiztonsági védelem.
Kóka János SZDSZ-elnök tegnap békülékeny hangot ütött meg. Napirend előtti felszólalásában kifejtette, a koalíciós szakítás után sem érdeke pártjának, hogy támadja az MSZP-t.
origo.hu
Gyermekpornográfia miatt tartóztattak le egy borsodi férfit
