Unalmas közjátékkal kezdődött a nagy érdeklődéssel várt tegnapi, második tárgyalás. A bíró tájékoztatást adott arról, hogy az egyesület feloszlatását kérő Fővárosi Főügyészség mellett három szervezet szeretne beavatkozni a perbe. A bíróság a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) és az Országos Cigány Önkormányzatnak (OCÖ) már megengedte a beavatkozást. Arról később dönt, hogy a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége is részt vehet-e a perben. Az alperes Magyar Gárda Egyesület pernyertességét négy személy, illetve szervezet kívánja beavatkozóként előmozdítani: Mónus Áron, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, az ’56-os Magyarok Világszövetsége és a Túlélés ’98 Egyesület. Mindezen résztvevők képviselői egy órán át ismertették álláspontjukat.
Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Magyar Gárda Egyesület alperes képviselője azt mondta, hogy a szervezetek nyilatkozatai közhelyeket tartalmaztak. Úgy vélte, az ügyészség alaptalanul perli az egyesületet. A Magyar Gárda Egyesület ugyanis nem azonos a Magyar Gárda mozgalommal.
Vona Gábor, a beperelt egyesület elnöke úgy nyilatkozott: az egyesülettől csupán a mozgalom létrehozásának gondolata származik. A mozgalom azonban független és önálló, még akkor is, ha az egyesülethez informális kapcsolat, konzultatív együttműködés fűzi. Az egyesületi elnök megfogalmazása szerint a Magyar Gárda Egyesület olyan fészek, amely addig őrzi a madártojásokat, amíg a fiókák – akár például a turulfiókák – ki nem kelnek. Vona szerint nem helytálló az ügyészségnek az a közlése, hogy az egyesület látná el formaruhával, anyagi eszközökkel a mozgalmat. A gárdatagok nem tagjai az egyesületnek, az egyesület tagjai pedig nem gárdisták.
A Magyar Gárda mozgalom országos főkapitánya, Dósa István tanúként úgy nyilatkozott, hogy a gárda nem párthadsereg. Független a Magyar Gárda Egyesülettől és a Jobbik Magyarországért Mozgalomtól is. Közlése szerint az egyesületet a mozgalom állítólagos jogsértő megnyilvánulásaiért kívánják feloszlatni. Szerinte ez jogi keretbe helyezett politikai akció. Dósát tavaly október 21-én a megyei kapitányok választották meg országos vezetőnek. Közölte: a mozgalomnak tagsága nincs, társadalmi önszerveződésnek tekinthető. A résztvevőkről nem vezetnek központi nyilvántartást, mert annak alapján levadászhatnák az embereiket. Céljuk az önazonosság-tudat felkeltése. Akcióik között központi helye van a karitatív tevékenységnek s a közrend, a közbiztonság védelméért viselt civil felelősségnek. Mint mondta, ők csupán azt vállalták, hogy felhívják a hatóságok és a társadalom figyelmét a bűnözésre, benne a cigánybűnözésre. Vonához hasonlóan Dósa is úgy érvelt: senkit sem kívánnak kirekeszteni, megbélyegezni. A cigánybűnözést kriminológiai értelemben használják. A cigánysággal összefüggésben arra próbálják felhívni a figyelmet, hogy a politika, a kormányzat érdemben semmit sem tesz a cigányság súlyos gondjainak megoldásáért. Kérdésre válaszolva Dósa azt mondta: ruházatuk, amely fekete nadrágból, fehér ingből, mellényből és bakancsból áll, 4500–10 700 forintba kerül személyenként. Ennek a költségét maguk a gárdisták viselik, ők finanszírozzák utazásaikat is.
A tavaly december 9-én Tatárszentgyörgyön megtartott rendezvény kapcsán a meghallgatottak azt mondták: habár az ügyészség az ott elhangzott három beszédet hozza fel a jogsértő működés fő bizonyítékaként, a szónoklatokkal nem szegték meg a törvényt. Senki ellen sem indult eljárás.
Az ügyész a mintegy négy órán át tartó tárgyalás végén azt mondta, a bizonyítékok igazolják, hogy az egyesület törvénysértően működött. Gaudi-Nagy Tamás szerint viszont konkrét jogsértő tevékenységet nem igazolt az ügyészség. Az ügyvéd további két tanú meghallgatását kérte. Szerinte a tegnapi tárgyaláson nem érvényesültek a nyilvánosság garanciái. A gárda alapítói közül senki sem mehetett be a bíróságra. Noha a kívánalmak szerint regisztráltatta magát, nem vehetett részt a tárgyaláson az ismert jogvédő, Morvai Krisztina sem.
A Fővárosi Bíróságot tegnap mondhatni megszállták a rendőrök. Hatalmas erőket vezényelt ki a rendvédelem. A környéket kordonnal vették körül, az újságírók közül is csak azok léphettek be, akik előzetesen jelentkeztek, s szerepeltek a listán. Utoljára 1995. október 6-án, a négyszeres rablógyilkossággal vádolt, életfogytig tartó fegyházra ítélt Magda Marinko tárgyalásán volt ekkora felhajtás a Markó utcában.

Rémségek háza – ebben a balatoni kastélyban több gyilkosság is történt