Műemlékvédők konferenciája Balatonfüreden

Noha 2006 végén kormányzati döntés született arról, hogy a pótolhatatlan értékű nemzetstratégiai kutatásokat, kisebbség- és örökségvédelmi tevékenységet végző Teleki László Alapítványnak el kell tűnnie a süllyesztőben, az alapítvány munkatársai mentették, ami menthető, és tavaly újjáalakították az intézményt. Igaz, ez már magánalapítvány, amely nélkülözi a korábbi anyagi és infrastrukturális hátteret, de mint Diószegi László ügyvezető fogalmaz, a lelkesedés megvan, és számítanak a civil szféra segítségére, illetve pályázatokra is a további létezéshez. Diószegi úgy véli, mindazt pótolja a megmaradt civil kurázsi, amit a kormánynak kellene megtennie, lévén állami feladat és nemzetközi kötelezettség.
Jó példa az újjáéledő alapítvány szerepvállalására a Kárpát-medencei örökség – Európai örökség címmel ma Balatonfüreden (Hotel Silver Resort, Zákonyi F. u. 4.) kezdődő, háromnapos nemzetközi műemlékvédő konferencia, amely a 2003-ban Budapesten, majd 2005-ben Krakkóban megrendezett tanácskozás folytatása. A neves magyarországi, határon túli és közép-európai tudósok eszmecseréjének célja, hogy megvitassák az európai határok változása következtében külföldre kerülő műemlékek elméleti és gyakorlati kérdéseit, valamint hogy tárgyaljanak az ezek megmentésével foglalkozó európai uniós program beindításáról.
Művészetföldrajz mint ideológia címmel tart ma délelőtt előadást Marosi Ernő, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. A műemlék a nemzeti öntudat kincse? A szülőföld védelme? A kulturális tájak része? – elemzi Hajós Géza egyetemi tanár az örökségvédelem alapvető eszmei problematikáját. Diószegi László a határon túli műemlékek felújításának eredményeiről és nehézségeiről számol be. Csütörtök délután Sebestyén József építész, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa ad elő A Kárpát-medence „határvidékei” épített örökségének fennmaradási esélyei egy „derékba tört” program tanulságai tükrében címmel, majd székelyföldi, felvidéki és kárpátaljai műemlék-felújítási példák következnek Mihály Ferenc, Krcho János és Káldi Gyula bemutatásában. A nap egy izgalmas közép-európai peremterület, a lengyel–litván nemzetközösség örökségvédelmi problémáinak megvitatásával zárul.
A péntek sem kevésbé izgalmas: délelőtt a kulturális örökség elméleti kérdéseit tárgyalják a résztvevők, majd szlovén és szlovák kutatók elemeznek helyi műemlékvédelmi esettanulmányokat. A délután krakkói tudósoké, akik a történeti lengyel–magyar határ menti művészeti fejlődésről, a lengyelországi német örökségről, illetve a parancsuralmi időszakot követő örökségvédelemről tartanak előadásokat. Vasárnap a résztvevők megtekintik a tihanyi apátságot. A konferenciához kiállításmegnyitó (Restaurálások Erdélyben, ma 18. óra), valamint könyvbemutató (Középkori falképek Erdélyben, holnap 17.30) is kapcsolódik.
A megújult Teleki László Alapítvány a tervek szerint május elején csángó konferenciát tart a moldvai Bákóban, a hónap végén pedig, immár hagyományosan, a Kárpát-medence magyar vonatkozású épített örökségének megóvása című program eredményeit mutatja be tudományos tanácskozáson Csíkszeredán.