A kormánynak jól jön az infláció

Talán már túl vagyunk a gazdasági mélyponton, de a gazdaság szerkezeti hibáit mutatja, hogy még a 2010-re elhalasztott inflációs célt is nagyon erős kockázatok övezik – mondta Simor András jegybankelnök az Országgyűlés költségvetési bizottságának tegnapi ülésén, ahol az alapkamat-emelés kényszerének összetevőiről beszélt. Simor hangsúlyozta: az idei hiány főleg azért fog teljesülni, mert a magas pénzromlási ütem több bevételt hozott.

Az infláció leszorítása hosszú és fájdalmas folyamat – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a parlament költségvetési bizottságának tegnapi ülésén, ahol Király Júlia és Karvalits Ferenc jegybanki alelnökökkel együtt a magas inflációt ellensúlyozó alapkamat-emelések kényszeréről beszélt. Simor hangsúlyozta: a kedvezőtlen külgazdasági folyamatok mellett elsősorban a hazai drágulási hullámok miatt nehéz feladat az infláció megfékezése. Az eredetileg 2008-ra tervezett háromszázalékos inflációs célt a jegybank ezért már korábban módosítani kényszerült 2010-re, de szerinte ma már ezt a dátumot is egyre több kockázat övezi. Az alapkamat-emelésekkel kapcsolatban az MNB vezetője leszögezte: nem elszámoltatásra hívták őket a költségvetési bizottságba, hiszen a meghívásról már a monetáris tanács legutolsó ülése előtt megállapodás született. Simor felajánlotta, hogy – a magas inflációnak a nemzetgazdaságra történő negatív hatásai miatt is – rendszeresen tájékoztatja az Országgyűlést a jegybank döntéseiről, prognózisairól. A jegybankelnök szerint a hazai gazdasági helyzet romlásában kulcsszerepet játszik, hogy a hitelpiaci válság hatására a legsérülékenyebb országokból – így hazánkból is – rengeteg tőkét vontak ki, és olyan „menedékországok” felé irányították, mint a sokkal stabilabb Csehország vagy Lengyelország. Simor elmondta: a kiigazítás rossz szerkezete is hozzájárult a gazdasági fejlődés lelassulásához, és reményét fejezte ki, hogy „talán már túljutottunk a mélyponton”. Hangsúlyozta: az idei hiánycél megvalósulását jelentősen segíti a magas infláció miatti pluszbevétel. Az erős forinttal kapcsolatban Simor elmondta: az árfolyam alakításában a monetáris politikának van ugyan szerepe, de ez hosszabb távon nincs hatással a reálárfolyam alakulására.
– A szakbizottsági ülésen úgy tűnt, hogy a kormánypárt kéthúrú hangszeren játszik: miközben kormányszinten megegyezés született az MNB-vel egyebek között az inflációs cél időbeli eltolásáról is, addig a grémium szocialista tagjai továbbra is keményen kritizálják a jegybank munkáját – fogalmazott lapunknak Varga Mihály, a bizottság fideszes elnöke. Varga emlékeztetett, hogy a legutóbbi kamatemelések után Molnár Albert, a pénzügyi tárca egykori államtitkára drágának és károsnak nevezte a monetáris tanács döntését. A Fidesz alelnöke kiemelte: Simor András tegnapi beszámolója a megszorítások hibás szerkezetére mutatott rá.

Lassuló külpiacok. A világgazdaság növekedése leszálló ágba került, az egyes országok bővülési mutatói lassú mértékben, de tartósan mérséklődnek – derül ki az Ecostat gazdaságkutató intézet tegnap közölt előrejelzéséből, amely elsősorban a hitelválsággal és a világpiaci kereslet visszaesésével magyarázza a kedvezőtlen folyamatokat és azt, hogy a nemzetközi szervezetek az idei növekedési ütemre vonatkozó prognózisukat sorozatosan lefelé módosítják. Az Ecostat szerint recesszió nem fenyeget ugyan, de az elmúlt kétévi csúcsot követően a világgazdaság növekedése mérséklődik, a fejlett országokban erősebben, míg a felzárkózókban csak kisebb mértékben. Az Egyesült Államok, Japán és az Európai Unió fejlődésére vonatkozó becslések meglehetősen alacsonyak, az EU-n belül különösen visszaesett az eurózóna tagállamainak növekedése, amely az idén mindössze 1,4-1,6 százalékos elmozdulásra lesz elegendő. A lassulást jelentős mértékben befolyásolja a nyersanyag- és olajárak emelkedéséből fakadó magas importált infláció. A drágulások miatt tavaszra az eurózóna pénzromlási üteme tizenhat éve nem látott szintre, 3,6 százalékra emelkedett – emelik ki az Ecostat elemzői.
A lassuló külpiacok rontják hazánk exportpiaci lehetőségeit is: az Ecostat számításai szerint 2006-hoz képest nyolc százalékponttal csökken a hazai kivitel mennyisége, és jövőre újabb mérséklődés várható. A hazai gazdasági növekedés mértékét az intézet ugyanakkor sokkal optimistábban ítéli meg, mint az IMF, az Európai Bizottság, az OECD és a jegybank: az előbbi szervezetektől eltérően az Ecostat az idén 2,7 százalékos növekedésre lát esélyt. A pénzromlási ütemet illetően ugyanakkor rontott korábbi előrejelzésein az Ecostat, és 6,2 százalékos drágulást vár 2008-ra, a jegybanki alapkamatot pedig nyolcszázalékosra becsüli év végére.