Amerika romba döntötte Kína terveit?

Az Egyesült Államok Maduro eltávolítására irányuló akciója alapjaiban rendezte át Latin-Amerika politikai térképét, és Kínát váratlan helyzetbe hozta. Peking évek óta építette befolyását a térségben, most azonban kénytelen újragondolni terveit, miközben Washington gyorsan megerősíti saját pozícióit Venezuela olajiparában és a régióban.

Kínai teherhajó indul Latin-Amerika felé Fotó: TANG KE Forrás: CFoto

Az Egyesült Államok Maduro elleni fellépése alapjaiban formálta át Latin-Amerika geopolitikai helyzetét, miközben Kína szorult helyzetbe került.

Trump Maduro eltávolításával Kína számára váratlan helyzetet teremtett (Fotó: AFP/ANDREW CABALLERO-REYNOLDS)

Kína az elmúlt években jelentős befolyást épített ki a térségben: fejlesztési hitelekkel és infrastrukturális beruházásokkal támogatta több ország döntését, hogy feladják Tajvan elismerését, miközben nagy mennyiségű nyersanyagot és energiát szerzett be a régióból. Venezuela volt Kína legfontosabb partnere, amely különleges diplomáciai státust élvezett Pekingben – írja a The Wall Street Journal.

A Maduro elleni amerikai akció után azonban a kínai vezetés kénytelen újragondolni stratégiáját. A belső vitákban egyre inkább az a megközelítés jelenik meg, hogy ha az Egyesült Államok világosan kijelöli saját befolyási övezetét a nyugati féltekén, akkor Kína hasonló hozzáállást várhat el a Tajvani-szoros térségében.

 Bár ez nem jelent közvetlen katonai lépést Tajvan ellen, a kínai vezetés szerint az amerikai fellépés erősíti a saját „alapérdekeinek” védelmét.

A venezuelai helyzet romlását Kína már korábban érzékelte: Mexikó jelentős vámokat vetett ki a kínai elektromos autókra, Panama kilépett az Övezet és Út kezdeményezésből, Honduras pedig ismét a tajvani elismerés felé mozdulhat el gazdasági nehézségei miatt.

Peking ezért decemberben új latin-amerikai stratégiát adott ki, jelezve, hogy nem mond le a térségről. Hszi Csin-ping különmegbízottat küldött Venezuelába, hogy megőrizze Kína gazdasági és stratégiai pozícióit, különösen az olajiparban és a venezuelai adósságok visszafizetésében.

Az amerikai különleges egységek beavatkozása azonban gyakorlatilag egyik napról a másikra szétrombolta Kína helyzetét. 

Maduro letartóztatása után Peking egy bizonytalan új vezetésre, valamint egy Trump-központú külpolitikára kényszerül reagálni.

Bár Venezuela új hatalmi szereplői ígéretet tettek a kínai érdekek tiszteletben tartására, az Egyesült Államok már dolgozik azon, hogy amerikai vállalatok vegyék át a kínai beruházások helyét az olajmezőkön.

So Trump thought it was a good idea to bomb Venezuela while China's Special Envoy for Latin America was meeting with Maduro for 3+ hours in Caracas today?

China was meeting to discuss 600 bilateral agreements on the table! https://t.co/sg6HYEl9Id pic.twitter.com/pmOc8pIXN9

— Truth_teller 🇷🇺 (@Truthtellerftm) January 3, 2026

Elemzők szerint Washington akár a venezuelai adósság rendezésében is segíthet, cserébe amerikai energetikai jogokért, ami lényegében kiszorítaná Kínát a piacról. 

Peking ezért most védekező pozíciót vesz fel: célja már nem az előretörés, hanem annak megakadályozása, hogy elveszítse latin-amerikai pozícióit.

A következő hónapok kulcskérdése az lesz, hogyan alakul a Trump–Hszi viszony, és Kína mennyire tudja érvényesíteni érdekeit a Tajvani-szorosban. 

Borítókép: Kínai teherhajó indul Latin-Amerika felé (Fotó: AFP)