Front: eljött a szabályokon alapuló világrend vége + videó

A Front legújabb részében Robert C. Castel az elmúlt hetek nemzetközi történéseit elemezte, az Egyesült Államok külpolitikai lépéseitől kezdve a közel-keleti és ukrajnai eseményekig. Elemzésének egyik középponti témája a világrend átalakulása volt, de érintette Irán aktuális helyzetét, az ukrajnai harcok állását, a gázai tűzszünetet, valamint a NATO és Törökország katonai aktivitását is.

A Front legújabb adásában Robert C. Castel, a Magyar Nemzet főmunkatársa és az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója átfogó geopolitikai elemzést adott az elmúlt hetek legfontosabb nemzetközi eseményeiről. Értékelése szerint a január 3-án végrehajtott venezuelai akció Donald Trump amerikai elnök egyik legsikeresebb külpolitikai lépése volt, ami az Egyesült Államoknak minimális ráfordítással maximális stratégiai eredményt hozott. 

Nekik is megvan a közel-külföldjük éppúgy, mint Oroszországnak, és igyekeznek rendet tartani közel-külföldjükben

– magyarázta. Castel felidézte, hogy korábban latin-amerikai diktátorok eltávolításához tízezres amerikai haderőt vetettek be, most viszont egy célzott katonai művelet elég volt ahhoz, hogy Venezuela kikerüljön az Amerika-ellenes táborból. A hatalmi struktúra érintetlen maradt, ám az eddig Oroszországnak, Kínának és Iránnak dolgozó apparátus immár Washington érdekeit szolgálja. Ennek jeleként említette a venezuelai olaj kérdését, a nagykövetségek újranyitásáról szóló híreket és az amerikai cégek visszatérését az országba. A nagyhatalmi reakciókról szólva Castel komikusnak nevezte azokat az értelmezéseket, melyek szerint az amerikai akció gyökeresen megváltoztatná Oroszország vagy Kína gondolkodását Ukrajnáról és Tajvanról. Kiemelte, hogy a szabályokon alapuló világrendet eddig is csak néhány világgazdasági szereplő vette komolyan, most pedig már az Egyesült Államok – amelyik gyakorlatilag megteremtette ezt a szabályokon alapuló világrendet – is nyíltan a saját érdekei szerint jár el, ami kihívás elé állítja azokat, akik ragaszkodnak a régi világrendhez.

Nincs annál patetikusabb dolog, mint nagyon precízen, pontosan és szigorúan betartani az olyan játékszabályokat, amik már nem is léteznek

– emelte ki a szakértő.

Irán kapcsán Castel három dokumentum – Trump beiktatási beszéde, Marco Rubio szenátusi meghallgatása és az USA legújabb nemzetbiztonsági stratégiája – alapján vázolta az amerikai álláspontot. Ezek szerint Irán a tizenkét napos háború után meggyengült, nukleáris és katonai képességei csorbultak, így jelenleg nem jelent fenyegetést. Amíg a válság Iránon belül marad, nem veszélyezteti a Hormuzi-szorost, az amerikai szövetségeseket és nem jár nukleáris vagy migrációs kockázattal, Washingtonnak nincs oka beavatkozni. A mostani tüntetések ugyan egy vesztes háború utáni meggyengült rendszerben zajlanak, de Castel szerint Ali Hámenei ajatollah rezsimje képes lehet elnyomni azokat.

Az ukrajnai háború kapcsán politikai gesztusnak, politikai manővernek nevezte az Egyesült Államok és Ukrajna között körvonalazódó, nyolcszázmilliárd dolláros újjáépítési és szabadkereskedelmi terveket. Véleménye szerint amíg a harcok zajlanak, az energiahálózat megbízhatatlansága miatt ezeknek nincs reális alapjuk:

Ameddig Ukrajnában nem lehet biztosítani azt, hogy elegendő áram legyen, hogy egy vízforralót be lehessen kapcsolni, hogy egy kávét főzzön magának az ember, addig nincs mit beszélni ukrán iparról meg termelésről.

Az interjúban kitértek a Litvániában tartott NATO-hadgyakorlatra, az orosz–ukrán háború fejleményeire, és Grönland kérdését is érintették. 

A gázai tűzszüneti megállapodás új szakaszába lépett, melynek kapcsán Castel elmondta, hogy eddig egy taktikai tűzszünet volt, ami most állandó tűzszünetre váltott át. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a palesztin szakértői kormány megalakulásával és a gázai béketanáccsal kapcsolatos bejelentés mentén elkezdődött a béketerv második fázisa, és ez elvezet a két évig háború sújtotta terület újjáépítésének megkezdéséhez. 

Zárásul egy Törökországgal kapcsolatos hírt vitattak meg, miszerint Ankara elindította első, háromszáz méteres repülőgép-hordozójának építését párhuzamosan az új légvédelmi romboló- és tengeralattjáró-programokkal. A biztonságpolitikai szakértő elmondta, hogy 

a legfontosabb adat, amit érdemes megnézni a török tengeri stratégiával kapcsolatban, azt úgy hívják, hogy a térkép, és ez az, amire általában nem nézünk rá.

               

       

       
       

            További játékainkhoz kattintson ide!