Nem a háborúra, nem Ukrajna finanszírozására, nem a rezsiárak emelésére – elstartolt a nemzeti petíció

Ismét kikéri a kormány, a választók véleményét, minden magyar lehetőséget kap arra, hogy nemet mondjon Ukrajna és a háború finanszírozására.

Magyarország kormánya újabb politikai kezdeményezést indított nemzeti petíció néven, amelynek célja, hogy társadalmi felhatalmazással erősítse meg az ország álláspontját az Európai Unióban zajló vitákban.

Fotó: /Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

A kormány közleménye szerint Magyarország nem vállal részt az orosz–ukrán háború finanszírozásában, nem kíván hozzájárulni Ukrajna állami működésének költségeihez a következő évtizedben, és nem fogad el a háború következményeként emelkedő rezsiterheket.

A kabinet kommunikációja alapján a petíció túlmutat egyetlen konkrét döntésen, és tágabb értelemben az uniós pénzügyi kötelezettségvállalások határait jelöli ki. A kormány szerint 

• a háború költségeinek áthárítása a tagállamokra, 
• illetve a lakosságra hosszú távon súlyos gazdasági 
• és társadalmi következményekkel járhat, ezért ezekről a kérdésekről nem lehet a nemzeti érdekek figyelmen kívül hagyásával dönteni.

A kezdeményezés politikai hátteréről a lapunk  is beszámolt. A petíció kérdéseit Orbán Viktor ismertette a digitális polgári körök kaposvári, háborúellenes rendezvényén. A miniszterelnök ott arról beszélt, hogy a következő években széles körű nemzeti összefogásra lesz szükség ahhoz, hogy Magyarország kimaradjon a fegyveres konfliktusból és annak gazdasági következményeiből.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormányzati fellépés önmagában nem elegendő, 

a társadalom támogatása nélkül nem tartható fenn az a politika, mely a háborún kívül kívánja tartani az országot. 

Megfogalmazása szerint egy olyan közös zászlóra van szükség, amely alatt a háború elutasítását valló állampolgárok össze tudnak gyűlni, és amely mögött hosszabb távon is kitartó politikai akarat áll.

A petíció kérdéseit Orbán Viktor ismertette a digitális polgári körök kaposvári, háborúellenes gyűlésén, ahol hangsúlyozta, egy nagy nemzeti összefogásra lesz szükségünk a következő években, hogy Magyarországot kívül tudjuk tartani a háborún. 

Hozzátette: 

Én ott leszek, ahol lenni kell, és tartani is fogok egy zászlót, ami alatt össze lehet gyülekezni, és ami alatt gyülekezni mindig büszkeséget jelent, de önmagában egy jó állami vezető az kevés. Itt csak teljes nemzeti összefogással lehet kimaradni a háborúból

A nemzeti petíció így egyszerre szolgál belpolitikai és uniós érdekérvényesítési célt: a kormány a lakosság véleményére hivatkozva kíván fellépni azokkal az elképzelésekkel szemben, amelyek szerint a háború és Ukrajna finanszírozása közös európai kötelezettség lenne. A kezdeményezés részleteiről és a petíció lebonyolításáról a következő időszakban várható további tájékoztatás.

Orbán Viktor: Európa nem háborúba megy, hanem már ott van

Orbán Viktor kaposvári beszédében a nemzeti összetartozást hangsúlyozta, miközben történelmi visszatekintéssel és helyi fejlesztési példákkal indokolta a kormány vidékpolitikáját és gazdasági irányát. A miniszterelnök szerint a mezőgazdaság és az élelmiszer-önellátás szuverenitási kérdés, az uniós kereskedelmi megállapodások – különösen a Mercosur – pedig veszélyeztethetik a magyar termelőket. 

A rezsicsökkentést állami szolgáltatásként értelmezte, amelynek fenntartását energiafüggetlenségi beruházásokkal, így Paks II.-vel és megújulófejlesztésekkel kívánják biztosítani, noha Brüsszel részéről folyamatos nyomás nehezedik rá. Az orosz–ukrán háború kapcsán Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy 

Európa már belesodródott a konfliktusba, miközben a finanszírozás hosszú távú adósságcsapdát jelenthet, 

ezért indították el a nemzeti petíciót a háborús kötelezettségek elutasítására.

A petíciónak az ad erős aktualitást, hogy az uniós csúcson Ursula von der Leyen ismertette a kormányfőkkel az új 800 milliárd dolláros Ukrajna-finanszírozási tervet. Másnap ki is szivárogtatták a sajtónak. A terv lényege, hogy gyakorlatilag egy évtizedre mindent alárendelnek az Ukrajna-politikának

 – fogalmazott közösségi oldalán Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Kiemelte, a 800 milliárdos Ukrajna-csomagot úgy tervezik, hogy mind a háborús időszakban, mind az azt követő újjáépítési időszakban költeni lehessen belőle. 

A háttérben (vagy már nem is annyira a háttérben) ott sorakoznak azok a nemzetközi vállalatok, amelyek nagyot kaszálhatnak az egészen. A New York Times szerint a BlackRock húzhat majd óriási hasznot a romokon, a felfoghatatlan nagyságú vagyonkezelőt már a mostani tervezési szakaszba is bevonják

– jelentette ki a politikus. 

– Ez a mozgolódás megmagyaráz még két dolgot: azt, hogy Magyar Péter miért beszél óriási gazdasági lehetőségekről az újjáépítés kapcsán. Másrészt azt, hogy miért igazol egyre több jelöltet nagy nemzetközi cégektől. Hol egy nemzetközi olajvállalattól, hogy el egy gázkereskedőtől – jegyezte meg Dömötör Csaba, utalva ezzel az elmúlt hetekben tiszás politikusként leleplezett Kapitány Istvánra és Orbán Anitára. 

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Facebook)