Kölcsey e miatt a betegség miatt veszítette el a fél szemét

Több mint kétszáz éve, 1823-ban ezen a napon – január 26-én – hunyt el Edward Jenner sebész, a himlőoltás feltalálója, az immunológia atyja. A brit orvos a történelem egyik legpusztítóbb betegsége ellen talált gyógymódot.

Fotó: OSZK EPA - Vasárnapi Újság Forrás: OSZK EPA - Vasárnapi Ujság

A fekete himlő a történelem egyik legtöbb halálesetet okozó betegsége volt, amelyet az emberiségnek 1980-ra, a vakcinázási kampányoknak köszönhetően, sikerült felszámolnia. A rendkívül fertőző betegség vírusát ma már csak laboratóriumokban őrzik.

Megtizedelte az emberiséget 

Még 1967-ben is tízmillió embert fertőzött meg a kór. Az utolsó fekete himlő miatti halálesetet 1977. október 26-án regisztrálták Szomáliában, és az első himlőmentes év 1979 volt – írja a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Jenner azonban nemcsak a himlőoltást fedezte fel, hanem magát az immunizálást, neki köszönhető az első védőoltás.

Edward Jenner brit orvost már fiatal korától izgatta a kor legrettegettebb betegsége, az évente több százezer áldozatot követelő fekete himlő. A betegséget élete során majdnem mindenki elkapta, és a súlyosabb esetek fele halállal végződött, a túlélők örökre elcsúfultak, de védettséget szereztek. A kórnak nem volt ellenszere, ám már régóta kísérleteztek azzal, hogy az enyhe változatot elkapott betegek hólyagját nyílt sebekbe dörzsölve vagy a porrá tört vart felszíva szándékosan okozzanak fertőzést (varioláció avagy inokuláció). Ez azonban szerencsejátéknak számított, mert sokszor a betegség súlyos, halálos változatát idézték elő.

Jenner megfigyelte, hogy azok a fejőnők, akik átestek a tehénhimlőn, már nem kapták el a fekete himlőt. Az orvos óvatosan megvágta James Phipps, kertésze nyolcéves kisfiának karját és beledörzsölte a Sarah Nelmes tehenészlány kezén lévő himlőhólyag nedvét. A gyermek el is kapta a betegséget, néhány napig lázról fejfájásról, étvágytalanságról panaszkodott, de a tünetek gyorsan elmúltak. Néhány nappal később pedig feketehimlő-infekciónak tette ki páciensét, aki nem betegedett meg. Ezzel a veszélyes eljárással fektette le a vakcináció alapját. A védőoltásnak a vakcina nevet adta a tehén latin elnevezése, a vacca után.

A fekete himlő (variola vera) vírusa (Poxvirus variolae) csak az emberre veszélyes, csak humán megbetegedést okoz. Molekuláris genetikai módszerrel vizsgálták a vírus eredetét, és megállapították, hogy 16-68 ezer évvel ezelőtt különült el az afrikai rágcsálók rokon vírusaitól. A veszélyesebb változat, a variola major, 400–1600 éve jelent meg Ázsiában, a járványok többségéért ez az alfaj volt felelős.

Több mint ezer éve már jól leírták India, Kína és az arab világ tudósai a betegség tüneteit. A fertőzés ezen országokból és Afrikából került át a frissen felfedezett Amerikába és Eurázsia területére. Az egyiptomi múmiák igazolják, hogy a fáraók közül többen, köztük V. Ramszesz is himlőben halt meg.

A himlő által okozott halálozás 25-40 százalékot mutatott, de Amerikában, annak felfedezésekor, elérte a 80 százalékot is ez az arány. A másik, a variola minor változat később jelent meg, enyhébb tüneteket okozott és a halálozási arány is kedvezőbb volt, egy százalék körül alakult – ismerteti az NNK. 

Himnuszunk költője is a himlő miatt vesztette el a fél szemét

A betegség lappangási ideje két hét is lehetett. A tünetei többek közt a magas láz, a súlyos levertség, majd a testszerte (főleg arcon és végtagokon) megjelenő, égő fájdalommal járó, hegesedéssel gyógyuló hólyagok. Ez az állapot hosszú hetekig is eltarthatott, majd a kiütések lassan, fokozatosan leszáradtak, és megmaradtak a himlőhelyek, amelyeket a népnyelv „ragyaként” ismert. A betegséget gyakorta kísérte az egyik vagy mindkét szem elvesztése. A 18–19. században a vakok csaknem 30 százaléka a himlő miatt veszítette el látását. Himnuszunk költője, Kölcsey Ferenc is a himlő miatt vált félvakká.

Előfordult, hogy a fertőzés átvészelése a haj teljes vagy részleges kihullásával, esetenként súlyos végtagtorzulásokkal járt. Ezek a melléktünetek az emberiség nagy vezetőit sem kímélték. Így például I. Erzsébet és Joszif Sztálin is élete végéig igyekezett leplezni a himlő okozta testi hibáit.

A himlőnek nevezett egyéb betegségek a bárányhimlő: gyakori, erősen fertőző, herpeszvírus okozta gyermekbetegség, viszkető hólyagokkal; a majomhimlő a Poxviridae családba tartozó vírus, amely állatról emberre (és emberről emberre) terjedhet, tünetei hasonlóak a fekete himlőhöz, de általában enyhébbek, és a rózsahimlő (rubeola): vírusos, kiütéses betegség.