Az a fránya svájci modell

2008. 06. 27. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Orbán-beszéd kiszivárogtatása óta a tévécsatornák kedvenc témája a nyugdíjemelések kiszámításának módja, az úgynevezett svájci modell. Ez nem más, mint az infláció és a nettó bérkiáramlás százalékos növekedési rátájának átlaga. Nagyjából ez közismert. De keveseket érdekel – főleg az aktív dolgozókat, politikusokat –, hogy ez az eljárás milyen következményekkel jár a nyugdíjasok számára. Pedig ha valaki képes két számot összeadni és az eredményt felezni, figyelemre méltó következtetéseket vonhat le.
Vegyünk egy egyszerű példát: az infláció növekedése nyolc százalék, a nettó bérkiáramlásé négy. A svájci modell a nyugdíjakat hat százalékkal növeli. A nyugdíjas számára ez kedvezőtlen, mert nyugdíjának reálértéke két százalékkal csökken. Megemlíthető még az úgynevezett nyugdíjaskosár, amelybe a nyugdíjasok élelmiszerei, rezsije, gyógyszerei tartoznak, és amelyek árai a leggyorsabban emelkednek. Tudomásom szerint ezt most nem alkalmazzák, így a nyugdíjak reálértéke tovább csökken. Ez a példa a stagnáló gazdaságra jellemző.
Cseréljük fel az előbbi két tényezőt. Legyen az infláció négy százalék, a nettó bérkiáramlásé nyolc. A svájci modell szerint a nyugdíjakat ebben az esetben is hat százalékkal növelik. A nyugdíjak megőrzik reálértéküket, a bérből élők fizetése viszont ennél nagyobb arányban nő. Tulajdonképpen a gazdaságirányítás célja az infláció leszorítása és a bérek európai szintű emelése. Ha ez közép- és hosszú távon folyamatos, elkerülhetetlen a nyugdíjasok életszínvonalának évről évre való romlása a bérből és fizetésből élőkhöz viszonyítva. Pedig a gazdaság „dübörög”.
Akinek jó a memóriája, az emlékezhet, hogy a Medgyessy-kormány idején Béki Gabriella és Kósáné Kovács Magda javaslatára a T. Ház tárcaközi bizottságot hozott létre, amelynek azt kellett (volna?) megállapítania, hogy mi az oka a nyugdíjas társadalom zuhanásszerű leszakadásának. Miért nyílik az olló egyre jobban a bérből és nyugdíjból élők között? A választ a második példa adja. Az Orbán-kormány alatt folyamatosan csökkent az infláció, jól működött a gazdaság, nőttek a bérek. Jól működő gazdaságban a svájci modell előnytelen a nyugdíjasoknak: annak ellenére, hogy a nyugdíjuk reálértéke nő, mégis a társadalom aljára szorulnak, mert az aktívaktól egyre jobban leszakadnak.
De nézzük meg azt is, milyen nyilatkozatok hangzottak el ezzel kapcsolatban a baloldalon! „Orbán befagyasztja a nyugdíjakat.” Vagyis azt füllentik, hogy egy kormányváltás után a nyugdíjasok – belátható időn belül – egy forint nyugdíjemelésre sem számíthatnak.
A baloldali nyilatkozók is rájöttek ennek az állításnak a tarthatatlanságára, és váltottak: „Orbán dobja a svájci modellt, és inflációkövető nyugdíjemelést akar bevezetni…” Mi határozza meg a nyugdíjak értékállóságát? Szerintem a nyugdíjak vásárlóerejének és a nyugdíjasok aktívakhoz viszonyított életszínvonalának megőrzése. Ez csak úgy biztosítható, ha a nyugdíjemelés nem lehet kisebb az inflációnál; de ha a nettó bérkiáramlás ezt meghaladja, úgy ezzel még emelni kell a nyugdíjakat. Ez nagy terhet jelenthet az államnak, de a jobb idők eljöveteléig legalább a leszakadás lassítása legyen a cél. Segíthet, hogy a nyugdíjas életigénye a dolgozóénál korlátozottabb lehet. Mindenesetre megakadályozandó, hogy a nyugdíjas társadalom egésze a társadalom perifériájára csússzon le. Ha ez ellen nem teszünk, jöhet a parlamenti tárcaközi bizottság, és kutathatja a közismertet…
A svájci modell tehát lehet előnyös is, meg rossz is. Ezért a modellbe garanciákat kell beépíteni. Ennek a részletein kell vitatkozni.
Sóldos László
Budapest

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.