A múlt év decemberében fizették ki titokban a költségvetés tartalékaiból a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége számára azt a 12,6 millió dollárt, amelyet az örökös hiányában az államra szállt egykori zsidó vagyon fejében ajánlott fel a magyar kormány még novemberben. A megállapodást februárig titokban tartották, a kiutalásról szóló szerződést a kormány részéről aláíró Hiller István a deficites költségvetés terhére történt kifizetésről nem értesítette a közvéleményt. Bár a holokauszt és a kommunista diktatúra áldozatainak kárpótlása már lezárult, az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól nem kaptunk választ arra, mi indokolja az újabb támogatást, hiszen arról törvény nem rendelkezik, és a kommunista diktatúra áldozatai sem számíthatnak az államhoz került vagyonuk fejében semmiféle juttatásra.
*
Az elmúlt négy hónapban a válaszadóként megjelölt Galik Gábor egyházügyi szakállamtitkárt már tucatnyi alkalommal kerestük kérdéseinkkel, de feleletet mai lapzártánkig sem kaptunk. A szűkszavú szerződés alapján a 2,1 milliárd forintnak megfelelő összeget a holokauszt magyar, zsidó származású és rászoruló túlélőinek további kárpótlására lehet elkölteni, a kamatainak megfelelő összeget pedig a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) használhatja fel a zsidó közélet támogatására, például biciklitúrák szervezésére. A Hiller István által aláírt megállapodás további 8,4 millió dollárt irányozott elő a célra 2012-ig.
A lapunk birtokába került újabb dokumentumokból kiderül: nagyobb részt nem magyar állampolgárok részesednének majd az összesen 21 millió dollárból. Mivel a pénz felhasználását konkrétan nem kötötte meg a kulturális tárca, kapva a lehetőségen, tárgyalásokat folytatott arról a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) által létrehozott ad hoc bizottság. Az egyik ilyen ülést például Izraelben, Tel-Avivban tartották, amelyen Feldmájer Péteren, a Mazsihisz elnökén és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgatón kívül két héber nevű izraeli állampolgár vett részt. Moshe Sanbar annak a Leumi Banknak volt a felügyelőbizottsági tagja 1990 és 1994 között, amelynek magyarországi pénzintézetét Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank utolsó állampárti elnöke alapította. Az anyabankot 1902-ben Londonban, a Cionista Világkongresszuson alapította Herzl Tivadar. A Leumi magyarországi pénzintézete csődbe ment, 1995-ben felszámolták, jelentős pénzügyi kárt okozott a magyar államnak is. Moshe Sanbar tavaly a Mazsihisztől „Magyarországi zsidókért” elnevezésű díjat kapott a magyar ajkú zsidóság érdekeinek és a holokausztot túlélt emberek kárpótlási igényeinek hű képviseletéért. A másik résztvevő, Shai Csillag jelenleg az Izraeli Holokauszt-túlélők Szervezeteinek csúcsszervét irányítja.
Itt döntötték el előzetesen, hogy a 21 millió dollárból csak 8,4 millió dollárt költenek a rászoruló túlélők támogatására, a többit más célokra fordítják. Ráadásul az ott rögtönzött számítások szerint – a dollár aktuális árfolyamától függően – a magyar adófizetők pénzének egyharmada vagy kétharmada kerülne Magyarországra, a többit külföldön élő zsidók kapnák. Félő, hogy végül ez az összeg sem kerül a hazai rászorulókhoz, hiszen lapunk birtokába jutott az a levél, amelyet a Mazsök április végén postázott ki a túlélőknek. A Zoltai Gusztáv társelnök által jegyzett irat szerint aki igazolja a rászorultságát, az évi 20-30 ezer forintot kaphat. Így ha a körülbelül tízezer még élő túlélő beszerzi a kért igazolásokat, akkor is csak 600–900 millió forintot, azaz 3,7–5,6 millió dollárt fognak kiosztani a három év alatt itthon. Mivel a magyar kormány gyakorlatilag szabad kezet adott a zsidó szervezeteknek, kérdéses, hogy mi történik majd a fennmaradó több mint 15 millió dollárral. Nem is beszélve arról, hogy a magyar adófizetők pénzének külföldre irányítása jogi szempontból is aggályos. A Mazsök alapító okirata ugyanis nem teszi lehetővé, hogy külföldön élőket kárpótoljanak. A Mazsök által felkért jogi szakértő, Erdész Éva az alapítvány kuratóriumának készített, a lapunkhoz is eljutott szakvéleményében leszögezi: az idegen országokban élők kárpótlása egyébként sem lehet állami szerv, magyar köztestület feladata, ráadásul nehézkes lenne felkutatni Izraelben vagy az USA-ban, hogy az illető valóban magyar állampolgár volt-e, rászorul-e a pénzre, illetve a rászorultságot mihez viszonyítják.
A kormány eljárása azért is meglepő, mert a holokauszt túlélőinek ma is életjáradékot folyósítanak a magyar költségvetés terhére, az elhunytak után pedig egyösszegű, 400 ezer forintos kárpótlást fizetett ki az állam. Ezeknél törvényben és rendeletekben pontosan meghatározták a jogosultak körét, ellentétben a mostani kárpótlással.
A Mazsök több kurátorát, köztük Zoltai Gusztáv társelnököt is kerestük. A szervezet titkára, Vályi György elutasította a válaszadást, Szabó Zoltán arra hivatkozott, hogy egy ideje nem vett részt kuratóriumi ülésen, Zoltai Gusztáv pedig nem reagált hívásainkra.
origo.hu
A többség elítéli Magyar Pétert és a visszavonulását akarja
