időjárás 14°C Eufrozina , Kende 2022. szeptember 25.
logo

Egyre távolabb a bérfelzárkóztatás

Bákonyi Ádám
2008.06.25. 22:00

Uniós bérfelzárkóztatás – ez volt 2002-ben az egyik legfontosabb ígéret és remény, ami ha nem valósul meg – vélték ekkor a szakszervezetek –, a magyar munkavállalók másodrendű tagjai lehetnek az EU-nak. Ma az érdekvédők szerint tíz év kell ahhoz, hogy elérjük az uniós átlagkeresetek alsó szintjét. Persze előbb még a jövő évi bérekről is meg kellene állapodni, amivel kapcsolatban a munkáltatók szerint nem lehet nagy álmokat kergetni. Abban viszont a szakszervezetek és a munkaadók is egyetértenek: gazdaságpolitikai fordulatra, a bérterhek csökkentésére, munkahelyteremtésre van szükség, hogy esély legyen a bérfelzárkóztatásra.

A csatlakozás együtt jár a bérfelzárkóztatással, ami a társadalmi béke megőrzése szempontjából is szükséges – fogalmazott 2002-ben Medgyessy Péter. A „szociális Európához” való csatlakozással kampányoló akkori szocialista miniszterelnök-jelölt úgy látta: a béraránytalanságok zavarók és igazságtalanok, ezért olyan bérszínvonal kialakítása szükséges, amely összhangban van az ország gazdasági teljesítményével. Ennek ellenére a szakszervezetek már egy évre rá arról panaszkodtak: bérfelzárkóztatási program kidolgozásáról, sőt még csak ilyen jellegű szakmai elképzelésről sem tudnak. Így a magyar munkavállalók másodrendű tagjai lehetnek az EU-nak – figyelmeztettek.
– Úgy élni, mint az osztrák szomszédok: legyünk őszinték, az ország lakossága ilyen álmokkal indult neki a rendszerváltozás nagy programjának – mondta Gyurcsány Ferenc 2005-ben a parlamentben, mielőtt meghirdette az európai bérfelzárkóztatás programját. A kormányfő ekkor úgy fogalmazott, érti és hallja azok szavát, akik kisebb áremelkedésről, kisebb adóról, növekvő jövedelmekről beszélnek. A bérfelzárkóztatás – tette hozzá – tisztességes, baloldali program.
– Illúziókkal teli vártuk, hogy a bérek pár éven belül megközelíthetik, elérhetik az uniós átlagkeresetek alsó szintjét. Ez nemhogy nem valósult meg, hanem a konvergenciaprogram miatt az ellenkezője történt – fogalmazott lapunknak Pataky Péter. A kormánnyal vállaltan lojális Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke ironikusan jegyezte meg: az uniós bérek közelítéséről legfeljebb Bulgária és Románia csatlakozása óta lehet beszélni, mivel e két ország lejjebb vitte az átlagkeresetek szintjét. Az érdekvédő szerint ugyanakkor a bérfelzárkóztatás ma is jogos igény, hiszen a magyar munkavállalók teljesítménye, a termelékenység eléri, sőt meghaladja az uniós átlagot. Önmagában véve ezzel az ígérettel már az MSZOSZ sem számol, hanem gazdaságpolitikai fordulatot, munkahelyteremtést, a foglalkoztatottság növelését, hosszú távú megállapodások megkötését sürgeti. Ha mindez be is következne, Pataky szerint akkor is tíz évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a 2002-ben megfogalmazott cél megvalósulhasson.
– A bérfelzárkóztatás joggal illeti meg a magyar munkavállalókat, ami viszont a gazdaság teljesítőképességének felpörgetése, az élőmunka terheinek csökkentése, adóreform nélkül aligha valósulhat meg – mondta Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára hangsúlyozta: a kormánynak az ősszel kezdődő bértárgyalások előtt világossá kellene tennie gazdaságpolitikai elképzeléseit, legalább kettő–öt évre kijelölve a legfőbb célokat. Dávid Ferenc szerint kemény bértárgyalásokra lehet számítani, de ha a kormány nem hallja meg a gazdasági élet szereplőinek igényeit, akkor nem lehet nagy álmokat kergetni. A főtitkár úgy vélte: ahhoz, hogy a bérfelzárkóztatásnak elvi esélye lehessen, két éven keresztül legalább négy-öt százalékos gazdasági növekedést kellene produkálni, továbbá minden jövedelem, így a minimálbér megadóztatására is szükség lenne.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.