Elérhető Európában a 112

Kampányba kezd az Európai Bizottság, hogy népszerűsítse a 112-es hívószámot. Az uniós polgároknak csak ötöde van tisztában a szolgáltatás adta lehetőségekkel, ezért Brüsszel egy erre a célra fejlesztett honlapot indított el a napokban. A magyarok zöme nem tudja, hogy mire való a segélyvonal.

Sok, az Európai Unióban élő ember nem tud arról a lehetőségről, hogy Bulgária kivételével valamennyi tagországában él már a 112-es segélyhívó telefonszám, hívta fel a figyelmet az illetékes uniós biztos. Viviane Reding, az Európai Bizottság távközlési ügyekben illetékes tagja elmondta, hogy újabb erőfeszítéseket tesznek a lehetőség népszerűsítésére: létrehozták azt a honlapot, amelyen a tagállamok polgárai – a nyaralási szezon kezdetén – tájékozódhatnak a segélykérő szám előnyeiről. A weboldal összehasonlítja a nemzeti hatóságok teljesítményét, és bemutatja a legjobb megoldásokat. Csehországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban az esetek legalább 97 százalékában húsz másodpercen belül fogadják a hívást, Hollandiában és Finnországban pedig legalább 71 százalékban tíz másodpercen belül reagálnak. Magyarországon automata jelentkezik be, közli, hogy a beszélgetést rögzítik, s csak ezután kapcsolja a diszpécsert. A 112 hívása itthon egyenértékű a 107-tel, a hívást a Budapesti Rendőr-főkapitányság központja fogadja. A segélykérés magyarul vagy angolul történhet, fontos esetben konferenciabeszélgetéssel tolmácsot tudnak biztosítani a nagyobb európai nyelvek valamelyikén. A magyar segélykérőközpontban lapunk érdeklődésére elmondták, hogy a rendszer nem működik kellőképpen. Sok a téves tárcsázás, illetve a felvilágosítás hiánya miatt magyarok és külföldiek is olyan ügyekkel keresik fel őket, amely nem az ő illetékességük.
Hazánkkal együtt 17 tagország képes a sajátjától eltérő uniós nyelven fogadni a 112-re érkező hívásokat, több ország tolmácsokhoz irányítja a segélykérést. Csehország, Ciprus, Lettország és Svédország televíziós kampányokban népszerűsíti a szolgáltatást, táblákat helyeznek az autópályákhoz, illetve SMS-ben tájékoztatják a mobiltelefon-előfizetőket a lehetőségről.
Viviane Reding úgy gondolja, a nemzeti kormányok a felelősek azért, hogy sok uniós polgár nem ismeri a szolgáltatást. Felmérések szerint a 490 milliós lélekszámú Európai Unióban csak a polgárok ötöde tud arról, hogy a 112 bárhol tárcsázható. Kivétel ez alól Bulgária, ahol csak Szófiában és vonzáskörzetében él a szám. Hat tagállamban – Olaszország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Szlovákia, Románia – még nem tudták megoldani, hogy a mobiltelefonokról is lehessen hívni a segélykérőt. Reding felkérte az országokat, hogy vezessék be a hívó fél tartózkodási helyének azonosítását lehetővé tevő rendszert, a balesetek áldozatainak megtalálása érdekében.
A 112-t 1991-ben vezették be, hogy a készenléti szolgálatokat – főként az utazók számára – könynyebben hozzáférhetővé tegyék. 1998 óta uniós szabályok kötelezik a tagállamokat, hogy minden vezetékes és mobiltelefonról ingyenesen lehessen hívni a szolgáltatást.
A 112-es hívószám hatékony alkalmazása érdekében a bizottság eddig tizenöt tagállammal szemben tizenhat jogsértési eljárást indított elérhetetlenség vagy információszolgáltatás elmulasztása miatt. Érdekes ugyanakkor, hogy a segélyhívó használatát megkönynyíteni kívánó, az Európai Bizottság által létrehozott honlap csak angolul olvasható.