Elhallgatott titokbotrányok

Kimaradtak az elmúlt év nemzetbiztonsági botrányai a Nemzetbiztonsági Hivatal évkönyvéből. Nem tesznek említést például az Egymásért alapítvány ügyéről sem, amelybe belebukott az elhárítás ko-rábbi főigazgatója. Szilvásy György titokminiszter tegnap ennek ellenére arról beszélt, hogy tavaly a nemzetbiztonsági szolgálatok magasabb színvonalon végezték munkájukat. Az ellenzék viszont továbbra is úgy véli: a kormány politikai célokra használja a titkosszolgálatokat.

Több olyan téma is hiányzik a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) idei évkönyvéből, amely az elhárítás botrányaira, az erőszakos akciókat is végrehajtó szervezetekre vagy a bűnözés kormányzati kapcsolataira vonatkozik – derült ki azon a sajtótájékoztatón, ahol Szilvásy György polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter és Laborc Sándor, az NBH főigazgatója mutatta be a kiadványt.
Egy szó sem szerepel az évkönyvben például a Csintalan Sándor televíziós műsorvezető megtámadását magára vállaló Magyarok Nyilai Felszabadítási Hadsereg elnevezésű szervezetről. Az erre vonatkozó kérdéseinkre Laborc Sándor csak annyit válaszolt, hogy a nyomozó szervek munkáját támogatja az NBH is, és a csoportosulás feltehetőleg egy virtuális szervezet lehet, amelyről tájékoztatták a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságát.
Az évkönyv nem említi meg az elmúlt év botrányát sem, amikor a milliárdos csalás és csempészés gyanújába keveredett Egymásért alapítványnak sikerült „rendezetlen” kapcsolatokat kiépíteni a kémelhárítás vezető köreivel. Az ügyről Szilvásy sem kívánt nyilatkozni addig, amíg az erről készült jelentést nem tárgyalta meg az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. A tavalyi botrányok ellenére hangoztatta, hogy az NBH a korábbi éveknél színvonalasabban végezte tevékenységét. Majd azt bizonygatta, hogy az elhárítás egyik legfontosabb feladata volt a terrorizmus elleni küzdelem. Példaként hozta fel, hogy Afrikából – terrorista szervezetek tagjaiként – többen érkeznének az országba azzal a szándékkal, hogy itt házasságot kössenek és letelepedjenek, de az NBH ezt többségében megakadályozta.
Szilvásy új hídverési kísérletekről is beszélt, amelyekkel a szervezett bűnözés törekszik arra, hogy beépüljön a gazdasági, önkormányzati és kormányzati körökbe. A szélsőséges szervezetekkel kapcsolatban megjegyezte: 2006-tól és 2007 elejétől eltérően ma már nem élveznek politikai-társadalmi támogatást, és ez visszahat a tevékenységükre. – Ma már nincs ezeknek a köröknek kapcsolata a parlamenti pártokkal sem – mondta a miniszter, de arra nem tért ki, hogy konkrétan mely pártokra gondol. Azt viszont megjegyezte: az NBH tapasztalata szerint a szélsőséges szervezetek egyre inkább összefonódnak a bűnözői körökkel. Elmondta azt is: nőtt az ellenérdekelt titkosszolgálatok érdeklődése hazánk iránt: elsősorban az EU- és NATO-tagsággal összefüggő információk megszerzésére törekednek.
A 2007-ben végrehajtott szervezeti átalakítás viszont szerinte növelte a kémelhárítás hatékonyságát, és csökkent „az illetéktelen kiszivárogtatás”. Mint fogalmazott: ma már sem a Fidesz, sem az MSZP irányába „nem mennek ki az információk”.
Demeter Ervin (Fidesz) a tájékoztatóra úgy reagált: megerősödött a véleményük, hogy a kormány politikai célokra használja a titkosszolgálatokat, ezért érthetően elégedett a miniszter a szolgálatokkal. –2007 a botrányok éve volt az NBH-nál, amibe belebukott a hivatal korábbi főigazgatója, Galambos Lajos – mondta a politikus. Botrányos volt az Egymásért alapítvány ügye és az NBH átszervezése is. – Ilyen körülmények között az NBH nem végezhette színvonalasabban a munkáját – tette hozzá a polgári kormány titokminisztere.