„Ez így nem mehet tovább”

Sem a társadalom-, sem pedig a gazdaságpolitikában nem mehetnek így tovább a dolgaink, sürgősen változásra van szüksége Magyarországnak – egy mondatban így foglalható öszsze annak a három elemzőnek, szakértőnek a véleménye, akik a Fidesz–KDNP-frakciószövetség nyári szünet előtti utolsó értekezletén értékelték a politikai és gazdasági helyzetet, s vázolták fel a kiutat.

Stumpf István volt kancelláriaminiszter, a Századvég politikai műhely vezetője szerint Gyurcsány Ferenc olyan, mint egy megsebzett vadkan, akinek már kiszámíthatatlanok a lépései, minden erejével a hatalma megtartásáért küzd. Mint fogalmazott, az állam és a köztisztviselői szféra válságában, a kormányzás működési zavaraiban, a jogbizonytalanságban rejlik a legnagyobb probléma. Ezért az új választások után bárki kerül hatalomra, első dolga az állam rendbetétele kell, hogy legyen – mondta. Stumpf szerint a mostani Gyurcsány-éra a végnapjait éli, de még kiszámíthatatlan, hogy meddig. A kiutat az új választások kiírásában, új választói felhatalmazásban látta.
Csaba László közgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánkat a fenntarthatatlanság jellemzi minden téren, így a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás, az államháztartás, az állam működése, a közbizalom vonatkozásában egyaránt. A dolgok úgy nem mehetnek tovább, ahogy eddig – jegyezte meg. A professzor „önfelszámoló politikának” nevezte a kormány utóbbi években folytatott tevékenységét, és úgy vélte: a közbizalom helyreállítása a legfontosabb, hogy végre olyan emberek kerüljenek pozíciókba, akiknek nincs közük többek között a „mellékönyveléshez”. Meg kell fogalmazni egy 5-8 éves középtávú gazdasági programot, adó- és költségvetési programmal, társadalmi párbeszédet kell kezdeni, karcsúsítani az államot és szélesíteni az adóalapot.
Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet kutatásvezetője arról beszélt, hogy politikailag is fenntarthatatlan a helyzet Magyarországon, a március 9-i népszavazás óta a „vihar előtti csend” állapota alakult ki, ezért valaminek történnie kell a közeljövőben.
A kisebbségi kormány bukására három lehetséges időpontot és forgatókönyvet vázolt fel: megtörténhet ősszel–télen az adótörvények, illetve a költségvetés parlamenti szavazásakor, jövő februárban, az MSZP tisztújító kongreszszusán, vagy 2009 júniusában az európai parlamenti választások után. Nem tartotta azonban kizártnak, hogy a miniszterelnöknek sikerül többséget szereznie az SZDSZ egészének vagy egyik szárnyának megnyerésével, illetve azt sem, hogy az MSZP a kormányfő lecserélésével akar tovább kormányozni. Ez utóbbival azonban Mráz Ágoston szerint várhatóan nem tudják a szocialisták újra megszólítani elbizonytalanodott, csalódott szavazóit.