Szörényi Levente az Óh, mondd, te kit választanál kezdetű dallal, Bródy János pedig mint az ősbemutatón a krónikás szerepében lép színpadra. – Ez azért is jelentős, mivel ezzel a szerzőpáros kinyilvánítja: a Társulat egyenrangú az 1983-as csapattal – tudjuk meg a producertől, Rosta Máriától. Az előadást Szikora János rendezi, a díszleteket Csikós Attila, a jelmezeket Kovács Yvett Alida, a koreográfiát Zsuráfszky Zoltán készítette, a zenei rendező pedig huszonöt év után ismét Szörényi Szabolcs.
Szikora János elmondta: amióta publikus, hogy ő rendezheti a jubileumi előadást, mindenki azt kérdezi tőle, ez miben különbözik majd az őselőadástól. Sok konkrétumot erről nem is árul el, de anynyit megjegyez: az ő rendezése sokkal dinamikusabb, drámaibb, színházszerűbb, élőbb, filmszerűen pergő és erősen látványos produkciónak készül, olyannak, amely a történet szereplőiről mint emberekről is árulkodó mozzanatokat mutat be. – Ezek, azt hiszem, meglepetést okoznak majd a nézőknek – teszi hozzá. A Társulat szereplőválogató televíziós show-műsor huszonkét győzteséről elmondja: okoztak neki meglepetést, de csak pozitív értelemben, mert igazi profikat megszégyenítő ambícióval, lelkesedéssel, energiával és tehetséggel dolgozták végig ezt a nem mindennapi megterhelést.
A jubileumi előadás koreográfusa, Zsuráfszky Zoltán – aki egyébként a Honvéd Táncszínház művészeti vezetője, s ebből a szempontból is az ősbemutató koreográfusának, Novák Ferencnek, „Tatának” az örököse – azzal kezdi a beszélgetést: annak idején ő is ott táncolt a Királydombon, így ez a darab számára régi szerelem. – Nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy én vihetem tovább az örökséget, és nagyon büszkék vagyunk, hogy huszonöt év után ismét a Honvéd Táncszínház képviseli a táncos jelenlétet az István, a királyban – mondja Zsuráfszky Zoltán. Ő egyébként nem először koreografált Szörényi-zenére: két éve az Árpád népéhez, tavaly pedig a tetralógia részleteiből felépülő Egy a nép, egy a magyar című produkcióhoz készített koreográfiát. Zsuráfszky ázsiai, török, bolgár anyaggal is komolyabban foglalkozott, és most ezt a tudást is felhasználja a magyar táncdialektusok mellett. – Jakut sámán mozdulatoktól kezdve nagyon sok réteget találunk a koreográfiában, persze nem kell ennyire meszszire menni, a Szeret partján élnek a moldvai csángók, az ő tánckincsük is nagyon ősi stílust képvisel, de megjelennek a somogyi régi kanásztáncok, a kolomejkák, amelyek mind ugyanazok a motívumok, ritmusok – magyarázza. Amikor arra kérdezünk rá, hogy mennyire tér el az ő koncepciója a jól ismert „Tata”-féle koreográfiától, azt mondja: mindig az volt a helyzet a Szörényi-darabokkal, hogy miközben az előadások alkotói egy kicsit a Királydomb ellen dolgoztak, a közönség mégis azt várta vissza, meglepő módon még az Árpád népénél is.
– Nem lehet a Királydombot mint helyszínt pótolni, és nem lehet annak a történelmi pillanatnak az igazságérzetét, erejét a mára cserélni – jegyzi meg, de azért hozzáteszi: ebben az elvárásban az is benne van, hogy tulajdonképpen itt most a Bánk bán után egy másik nagy nemzeti operánk születik. – Szikora János rendezése intimebb az ősbemutatónál, nem annyira a nagy, tornacipős, poros vonulások hangsúlyosak. Sokkal inkább színházszerűbb, sőt kamaraszínházi szi-
tuációk is megjelennek benne, amit nagyon újszerűnek tartok. Én nagy foltokat, nagy íveket raktam fel, igyekeztem lendületessé tenni, hogy a látványos megmozdulásokban egy kicsit visszahozzam a Királydomb levegőjét – fogalmaz.
Annak idején az István, a király a táncházmozgalomnak is hatalmas lökést adott: szélesebb körben is megismerték Sebestyén Mártát és rajta keresztül az egész népzenei-néptáncos életet, Szörényi Levente zenéje pedig nagyon sokat merített az autentikus magyar népzenéből, amit az ősbemutató néptáncalapú koreográfiája tovább hangsúlyozott. Zsuráfszky Zoltán elmondta: a helyszín is érdekes, a sportaréna, amely egyben a táncháztalálkozók helyszíne is. – Nagy dolog, hogy háromszor 12 ezer ember megnéz egy olyan produkciót, amely a néptáncban gyökerezik, az ázsiai és a Kárpát-medencei kultúrában. Szörényi Levente zenei-ritmikai megoldásai üzennek, sokat hordoznak magukban ebből, természetesen modern feldolgozásban, én erről hasonlóképpen gondolkodom a táncban – teszi hozzá Zsuráfszky.
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat