Közpénzen vezetnek félre

Duplájukra emelkedtek a nyugdíjak, nő a bérek reálértéke és hazánk büszkélkedhet a legsikeresebb kiigazító programmal – olvasható többek között a Miniszterelnöki Hivatal által terjesztett, az ország elmúlt hét évét elemző propagandaanyagában. A két számjegyű nyugdíjas-inflációról, a keresetek idei értékvesztéséről és a konvergenciaprogram súlytalanná válásáról azonban a kiadvány hallgat.

Jakubász Tamás
2008. 06. 26. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hol tartunk? – teszi fel a kérdést a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) az Új Magyarország címet viselő kiadványának első oldalán, a több mint 130 millió forintnyi közpénzen terjesztett tájékoztató további lapjain pedig meg is válaszolja azt. Ám a feleletek sokszor félrevezetők. A nyugdíjak reálértékének növekedését taglaló részben például az olvasható: az időskori járandóságok vásárlóértéke 40 százalékkal emelkedett 2001 óta, s a MeH rögzíti azt is, hogy a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások átlagosan több mint 40 ezer forinttal nőttek hét év alatt. A kimutatás azonban hallgat arról, miképpen alakult ez alatt az időszak alatt az úgynevezett nyugdíjas-infláció. A társadalom idősebb tagjainak a létfenntartás az idén 60 százalékkal kerül többe, mint 2001-ben. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számai szerint csak az elmúlt évben 10,7 százalékos volt a nyugdíjas-infláció mértéke, s ezt a 2007-ben juttatott 6,4 százalékos nyugdíjemelés nem kompenzálta. Az időskorúak helyzetében várhatóan ebben az esztendőben sem következik be lényeges javulás, hiszen a nyugdíjasokat érintő pénzromlás üteme január és április között 7,6 százalék volt, míg az öregkori járandóságok értéke mindöszsze 6,1 százalékkal emelkedett.
*
Nem hagyható továbbá figyelmen kívül az a tény sem, hogy a lakossági földgáz ára a támogatottak első csoportjában – ahova a nyugdíjasok jelentős része tartozik – 15,4 százalékkal emelkedik az év közepétől, s ősszel további gázdrágulásra lehet számítani.
A tájékoztató foglalkozik a bérek vásárlóerejével is, s megállapítja: 2001-hez képest az idén 30 százalékkal érnek többet a fizetések. A propagandaanyag ugyan megemlíti, hogy tavaly 4,8 százalékkal csökkentek a reálbérek, ám sietve leszögezi, hogy 2008-ban már növekedés várható. Ehhez képest a KSH adatai azt mutatják: január és március között a reálkeresetek 0,7 százalékkal mérséklődtek 2007 azonos időszakához képest. Mindez pedig annak köszönhető, hogy bár a bruttó bérek 6,5 százalékkal, míg a nettó átlagkeresetek 6,2 százalékkal emelkedtek, az igen magas, 6,9 százalékos infláció miatt ebből mégsem éreznek semmit a munkavállalók, sőt kevesebb maradt a pénztárcájukban. A kabinet 2008-ra 122 ezer forintos nettó átlagfizetéssel számol, de a statisztikai hivatal kimutatta: az első negyedévben az átlagos kereset még a 121 ezer forintot sem érte el.
A kiadvány utolsó oldalán a készítők rögzítik: az ország áldozatvállalásának, valamint a kormány gyors és határozott kiigazító lépéseinek köszönhetően látványosan javult hazánk belső és külső egyensúlya. Az Új Magyarország tájékoztatófüzet csak az államháztartási hiány csökkentését emlegeti. Nem véletlenül, hiszen a többi fontos gazdasági mutató a többször korrigált konvergenciaprogramban szereplő értékektől jelentősen eltér. Az ország államadóssága továbbra is rendkívül magas, az infláció az idén – a költségvetési törvényben rögzített 4,5 százalék helyett – a szakértők várakozása szerint 6 százalék felett lesz, s a gazdasági növekedés sem éri majd el a két százalékot. A felzárkózást szolgáló tervnek tehát kizárólag egy lényeges mutatója látszik megvalósulni. A kiadvány bevezetőjében a készítők óva intenek attól, hogy csak az erőfeszítésekre emlékezzünk, s arra kérik az olvasót: ne feledkezzen meg az eredményekről. A számok ugyanakkor arra engednek következtetni, hogy csak a Miniszterelnöki Hivatal szerint volt sikeres az elmúlt hét év.
Az Új Magyarország című kormányzati propagandaújság legfrissebb számát a hét elején kezdték terjeszteni a postahivatalok. Budai Bernadett kormányszóvivőtől a múlt héten megtudtuk: a lap nyomdai és terjesztési költsége 133,6 millió forint. A szóvivő szerint az egyébkén nem propagandaanyag, hanem „tájékoztató kiadvány”.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.