Feketelistát állított össze a növényvédő szereket gyártó piacvezető cégekről a Greenpeace nemrégiben, úgy vélik, ezek közül a Bayer termékei jelentik a legnagyobb veszélyt az emberre és a környezetre. A német cégóriás megelőzte a svájci Syngentát, az amerikai Monsantót, a szintén német BASF-t és az ugyancsak amerikai Dow Chemicalt.
A jelentést, amely szerint a nagy cégek által gyártott növényvédő szereknek körülbelül 46 százaléka különösen veszélyes anyagokat tartalmaz, nemrégiben az Európai Unió összes országában közzétették. Manfred Krautter, a zöldszervezet vegyi szakértője hangsúlyozta, nem szabadna engedélyezni azokat az anyagokat, amelyek rákot, génmódosulásokat, nyirok- és idegrendszeri károsodásokat okozhatnak. Ezek ugyanis mindenhová, az óceánok mélyébe és a sarkvidék legrejtettebb zugaiba is eljutnak. Mózes Szabina, a Greeenpeace Magyarország munkatársa lapunknak elmondta: aggasztó, hogy a toxikus összetevők 16 százalékának lehetséges hatásairól csak hiányos információk lelhetők fel az adatbázisokban. Ráadásul e kemikáliák több mint 40 százalékának a maradványait még a legjobb uniós laboratóriumok sem tudják kimutatni az élelmiszerekből.
Nem tekinti tárgyilagos és megbízható anyagnak a Greenpeace dokumentumát a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal központjának növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatósága (MgSZH). Szerintük a tanulmányban felhasznált irodalomból hiányoznak a leglényegesebb elemzések, értékelések. Az Európai Unióban azonban ezek alapján engedélyezik a hatóanyagokat. Ezért úgy vélték: furcsa, hogy a hivatkozott irodalomjegyzékben csak céges, illetve „saját” források szerepelnek. Kovács Magdolna növényvédő szer és termésnövelő anyagengedélyezési igazgatóhelyettes hangsúlyozta: az európai uniós értékelés alapja a kockázatbecslés. Hatóanyagot csak alapos vizsgálat után engedélyeznek, és akkor, ha a használata nem jelent elfogadhatatlan kockázatot. Az értékeléseket szigorú követelményrendszer alapján, a tagállamok szakértői állítják össze.
A zöldszervezet 13 tényező alapján sorolta feketelistára a cégeket, ugyanakkor az MgSZH szerint nem tudni, honnan származnak az általuk felhasznált humán-, illetve ökotoxikológiai adatok. A Greeenpeace 62 hatóanyagot minősített „nem analizálhatónak” a Bayernek tulajdonítottak közül. Ezzel szemben Kovács szerint Magyarországon 11-et rutinszerűen mérnek a laboratóriumok, és további húsz vizsgálatának technikai hátterét most alakítják ki. A tagállamokban egyébként mindenhol nyilvánosak a növényvédőszer-maradék eredmények. Hangsúlyozta: a Bayer által felsorolt 166 hatóanyagból négyet más cégek gyártanak, jelenleg 46-nak van uniós engedélye, további 19-et még az idén értékelnek. Hetvenegy hatóanyagot visszavontak, 30 pedig soha nem volt az EU piacán. Az igazgatóhelyettes szerint növényvédő szerek esetében a Greenpeace veszélyszempontú értékelése félrevezető lehet. Ilyen alapon ugyanis nem lehet összehasonlítani az egyes termékeket, és megalapozott következtetést levonni arról, hogy melyik cég kemikáliái ártalmasak.
A növényvédő szerek engedélyeztetése sokszor ugyanolyan szigorú, mint a gyógyszereké, három évbe is beletelhet, míg egy-egy termék a piacra kerül – közölte lapunkkal Matyasovszki István, a Bayer CropScience marketingvezetője. Hozzáfűzte: a világon az Európai Unióban a legalaposabb az eljárás, ezen belül a magyarországi a legszigorúbbak közé tartozik. Ráadásul hazánkban a termékek nagy részét csak felsőfokú növényvédelmi szakember felügyeletével lehet felhasználni. A marketingigazgató emlékeztetett arra, hogy a cég termékei szakszerűen felhasználva a legkisebb kockázatot jelentik a környezetre és a fogyasztókra.
origo.hu
Két tehervonat szakított szét egy átjáróban elakadó autót Komáromnál
