Félünk az eurótól

A magyarok többsége szerint csak 2013 után lehet hazánkban bevezetni az eurót, a becsült dátum a 2004-es várakozásokhoz képest jelentősen kitolódott – derül ki az Eurobarometer tegnap közzétett felméréséből. A majdani csatlakozás utáni áremelkedéseket a lakosság mintegy háromnegyede szinte biztosra veszi.

A kelet-európai uniós tagállamok közül hazánkban vezethetik be a legkésőbb az eurót a lakosság megítélése szerint – olvasható az Eurobarometer legfrissebb elemzésében, amely a közös európai valuta fogadtatásáról készített körképet az eurót még nem használó kilenc új uniós országban. A visegrádi és a balti államok mellett Romániát és Bulgáriát is vizsgáló elemzés szerint a legoptimistábbak a 2009-es euróbevezetés miatt lelkes szlovákok, de érdekes módon a bolgárok és a románok is erősen bíznak a 2009–2010-es euróövezeti csatlakozásukban. Az államok többségében a lakosság egyharmada úgy véli, hogy gyakorlatilag nincs valódi választási lehetőségük arról, hogy be kívánják-e vezetni az eurót. A legreálisabban a csehek mérték fel saját helyzetüket: itt a megkérdezettek fele tartja kötelezőnek a csatlakozást. Az új valutára történő áttéréssel kapcsolatban a legtöbb félelem a bevezetés utáni áremelkedéseket érinti: a tagállamok lakosságának több mint háromnegyede vélekedik úgy, hogy drágulást fog hozni az euró.
Az unióban jelenleg a legmagasabb inflációval küzdő balti államok a leginkább borúlátóak a drágulásokat illetően, míg Románia és Bulgária egyelőre kevésbé tart ettől a negatív hatástól. Hazánkban a megkérdezettek 71 százaléka fél attól, hogy az átváltási árfolyam kedvezőtlenül érinti, és sokan tartanak az átállással járó bonyodalmaktól is. Meglepően magas a nemzeti gazdaságpolitika feletti rendelkezés csorbulásától félők száma: a megkérdezettek egyharmada szerint még a nemzeti identitásukat is elveszi a saját fizetőeszközük felváltása. A magyarok viszonylag optimisták ezekben a kérdésekben, bár a válaszadók egynegyede nálunk is hasonló félelmeket fogalmazott meg. A felmérés egyik meglepetése, hogy a megkérdezettek egyharmada nem vár gazdasági fellendülését az eurótól. Pozitív hatásként értékeli ugyanakkor a többség az euróval járó valószínű árstabilitást és a költségvetési politika kiszámíthatóságát. Elsöprő az igenek aránya abban a kérdésben is, hogy védelmet nyújthat-e a közös valuta a gazdasági válságok ellen. További kedvező hatást várnak az átváltási költségek eltűnésétől, az árak öszszehasonlíthatóságától és a könynyebb utazás feltételektől. Az Eurobarometer szerint csak a lakosság fele érzi magát európainak attól, hogy az eurót használhatja.