Elindult a nemzeti petíció, már postázzák az íveket, amiket március 23-ig lehet visszaküldeni. Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a hatvani DPK-gyűlésen elmondta: az ukránok 800 milliárd eurót kérnek a következő tíz évben az országuk működtetéséhez, és 700 milliárdot a katonai kiadásaikra.
Ez a magyar nyugdíjrendszer 60 éves kiadását fedezné, a teljes magyar családtámogatást 40 évig lehetne ebből fizetni.
A nemzeti petícióban az emberek nemet mondhatnak arra, hogy az ukrán állam működését a következő tíz évben a magyarokkal fizettessék meg, és nemet mondhatnak a rezsiárak háború miatti emelésére is.
– Ezért valakinek a végén fizetni kell, Magyarországon elveszik a nagy energiaszolgáltatóktól és kereskedőktől azt a profitot, amit az energiaár emelkedéséből bezsebelnek, illetve a bankoktól a bankadóval elvont pénzeket osztják szét rezsicsökkentésre vagy családtámogatásra. Minden olyan embert távol kell tartani a kormánytól, aki el akarja törölni a rezsicsökkentést és meg akarja növelni a családok rezsikiadását kétszeresére-háromszorosára-négyszeresére – jelentette ki a kormányfő.
A nemzeti petícióval kiállhatunk a magyar érdek mellett
A miniszterelnök múlt szombaton, a háborúellenes gyűlés kaposvári állomásán ismertette a nemzeti petíció három pontját:
- Mondjunk nemet az orosz–ukrán háború finanszírozására!
- Mondjunk nemet Ukrajna tízéves támogatására!
- Mondjunk nemet arra, hogy a rezsiárak ezek miatt megemelkedjenek!
A kormányfő kiemelte, hogy ha most Ukrajna tagja lenne az EU-nak, akkor az unió közvetlen katonai konfliktusban állna Oroszországgal.
Ukrajnának kívül kell maradnia az Európai Unión, beengedni őket életveszély, és Magyarország számára folyamatos háborús veszélyt jelent
– tette hozzá.
A kormány kikéri a magyarok véleményét
Nem új keletű, hogy a kormány veszélyek és a meghatározó átalakulások idején az emberekhez fordul, hogy kikérje a véleményüket. Az elmúlt években már számos alkalommal élt a kabinet a nemzeti konzultáció intézményével. Legutóbb tavaly ősszel tartottak nemzeti konzultációt, akkor gazdasági kérdésekben kérte ki a kormány az emberek véleményét. A témák között a személyi jövedelemadó rendszere és az adóemelések szerepeltek, miután nyáron kiszivárgott, hogy hatalomra kerülve a Tisza Párt többkulcsos szja-t vezetne be.
A konzultációban több mint 1,6 millió magyar mondta el a véleményét. Az eredmények egyértelműek voltak, hiszen a magyarok túlnyomó többsége elutasította a baloldali megszorításokat.
A 2024 őszén tartott nemzeti konzultációval ugyancsak gazdasági kérdésekben kérte ki a kormány az emberek véleményét. A témák között szerepelt a gazdasági szuverenitásunk és semlegességünk kérdése, de a gazdasági növekedés, a bérek emelése, a vállalkozások támogatása és a fiatalok lakhatásának biztosítása is kiemelt figyelmet kapott.
A nemzeti konzultáción 1,3 millió ember mondta el a véleményét a kérdésekről, és 95–99 százalék közötti arányban a kormány javaslatait és álláspontját támogató válaszok születtek.
A 2023. őszi nemzeti konzultáción több mint másfél millióan vettek részt, az eredmények alapján a magyar emberek kiálltak a hazájuk szuverenitása mellett, és elsöprő többségük mondott nemet arra, hogy az életüket alapvetően befolyásoló kérdésekben mások döntsenek helyettük.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök a nemzeti petícióval (Fotó: Havran Zoltán)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!